Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-14
29 Kolumb án tanár úr véleménye az, hogy a Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felép í teni, de nem etnikai kritériumok alapján. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Székelyföld újkor előtti felép í tmény, vagyis jóval a nemzetállamok megjele nése előtti, a térség már rendelkezik egy bizonyos magától értetődő autonómiával és mint önálló ép í tmény létezik. A politológus kifejti, hogy a románok nélkül ennek az autonómiának nincsenek esélyei a győzelemre. Milyen alapjai lehetnek azonban egy ilyen meglátásnak? “Mindig is ez volt a véleményem, de nézetem nem járt sikerrel, úgy hogy 2000ben kiléptem a politikai é letből. Láttam, hogy nincsenek támogatóim, rájöttem, hogy a két uralkodó, egymással ellentétes álláspont, olyannyira sok energiát és emberi erőforrást felemészt, hogy nem marad hely az általam javasolt alternat í vának”. Az autonómiapártiak azt tartják, hogy egy önálló, autonóm terület arra kényszer í tené az embereket, hogy együttműködjenek. 2006ig nagyon rosszak voltak az utcák. Nem tudom , miért kellett ennyit várni, hiszen csupán két hónap alatt megjav í tották egy részét az utaknak és nyereségem az üzleten megduplázódott. Kolumbán azt hisz, hogy ezt a folyamatot meg kellene fordítani: előbb az embereknek kellene együtműködniük és csak a zután ép í thetnének ki egy közös regionális projektet. Ilymódon olyan felsőbb struktúra felép í tése válna szükségessé, amely új intézményeket, új helyzeteket és új érdekeket teremtene, a hozzájuk tartozó potenciális konfliktusokkal együtt. “ Szükséges a sze rves fejlődés. A székelyek jól kezelik problémáikat, kapcsolatban vannak a román gazdasággal, politikával és a magyarországi politikai élettel, vagyis „feltalálják magukat”, mint azt a románok mondanák. Azonban ha erre a helyzetre ráerőltetünk egy autonó miát, egy új intézményrendszert, ez újrarendezheti a székely társadalmat és megakadályozza a társadalmi szinten már létező autonómiák kibontakoztatását”. “ Az autonómia nem fog helyettünk dolgozni” Kurkó János, szállodatulajdonos és üzlethálózattulajdon os a Székelyföldön és az a véleménye, hogy az autonómia előnyei első sorban érzelmi természtűek, identitásbeli kényelemből fakadnak és csak azután gazdasági vonatkozásúak. Kurkó is azt gondolja, hogy az autonómia, a székelyek energiáinak felszabad í tása á ltal növelné a térség gazdasági fejlődését. ”Ez nem jelenti azt, hogy az autonómia helyettünk fog gondolkozni, dolgozni, vagy, hogy kitiszt í tja helyettünk az Olt medrét, illetve tüzet gyújt a parlagon heverő mezőkön, mint ahogy azt most nem teszik sem a sz ékelyek, sem a Székelyföldön k í vül élők. Vagyis az autonómia nem ernyő, amely elfedi hibáinkat, nem lehet más, mint maximum egy horog, egy eszköz, de nem a tökéletes és mindenre elegendő megoldás. És mégis, létezik a székelyek körében valami ami csak az öv ék, egyféle szolidaritás, melyet az árv í zek alkalmával tanús í tottak. Akkor úgy seg í tették egymást, hogy csupán néhány héttel a vizek visszahúzódása után, Băsescu államelnök megjegyezhette: az utak, kapuk, istállók mind meg voltak jav í tva anélkül, hogy az e mberek valahonnan messziről seg í tséget vártak volna valakitől. Gáncsok az etnikumon túl Az egyik leggyakrabban felhozott érv az autonómiapártiak részéről az, hogy az utak siralmas állapotban vannak. Úgy tűnik, a dolgok ittott változnak. A tavaly megj av í tották a Marosvásárhely és Székelyudvarhely közötti útszakaszt, ami a 28 éves Roth A. Robert, egy székelyudvarhelyi turisztikai cég vezetőjének üzletét is fellend í tette: “ 2006ig nagyon rosszak voltak az utcák. Nem tudom, miért kellett ennyit várni, hi szen csupán két hónap alatt megjav í tották egy részét az utaknak és nyereségem az üzleten megduplázódott. Az autonómia egész Romániára nézve fejlődést jelent, mindenik régió ki tudná használni saját egzotikumát, furcsaságait, mivel ezeket csak az ott élők ismerik igazán. Nincsenek géppuskáink, nem is fogunk útlevelet kérni a Székelyföldre látogató románoktól, ezeket a gondolatokat a telev í zión keresztül sulykolják belénk. Erre vonatkozóan a leghelytálóbb bizony í ték az a kiváló együttműködés, ami a székelyf öldi és az ország más részein
