Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-14
21 Bizonyára meg sem fordult senkinek a fejében félreérteni azt, hogy a köztársasági elnök nem lesz otthon a forradalom és szabadságharc ünnepének nyitó momentumán, és egyetlen hivatalos programon sem. És senki nem tételezi fel, hogy az is kötelessége lenne alkotmányilag. Végül is 15én este ott lesz a díszelőadáson, együtt a többi közméltósággal. Bizonyára senki nem tételezi fel Magyarország első emberéről, hogy nem szívesen állna ki a köztérre a minisztereln ök társaságában. Bizonyára nem attól tart, hogy a zászlófelvonáson vagy más helyszínen neki is jutna a füttyszóból és káromokból. Bizonyára a magyar állam elnöke és kedves felesége csak néhány kellemes napot kívánt eltölteni Tündérországban, és ennek sem mi, de semmi köze a magyarországi és romániai magyar politikához. Végül is a köztársasági elnök pártok és politikai irányzatok felett áll. Az, ahogyan köztársasági elnöknek választották, csak látszat, s a látszat nemegyszer csal. vissza Sólyom Erdélyben az anyaország felelősségét hangoztatta Népszava 2007. március 14. Szerző: Lokodi Imre A köztársasági elnök korábbi hivatalos erdélyi útján azt nyilatkozta Marosvásárhelyen, ha újból Romániába jön, a civil Sólyom László sz eretné megismerni az erdélyi tájakat. Ennek jegyében az elnök nem hivatalos erdélyi tartózkodásának első napján felkereste Bözödújfalut, azt a települést, amelynek csak neve van, lakóit a Ceausescuérában erőszakosan kitelepítették, a falut pedig víz alá s üllyesztették, ma már mindössze egy templomtorony áll mementóként. Van a településnek siratófala is, ott emlékeznek többek között a zsidóhitre áttért, koncentrációs táborokba hurcolt bözödújfalui székely szombatosokra. A köztársasági elnök Szűcs Lajostól, a világhírű kőrispataki szalmakalapmúzeum alapítójától szalmakalapot kapott ajándékba, szimbolikus üzenettel: a nemzet "egy kalap alá” tartozik. Sólyom tegnap délelőtt a fehéregyházi Ispánkutat és a Múzeumkertben álló Petőfiemlékművet koszorúzta meg, a fehéregyházi csatasíkon látták a költőt utoljára. A köztársasági elnök rövid beszédében azt mondta: "Látogatásommal a nemzet egységét szeretném kifejezni. Alkotmányos kötelességemnek tettem eleget, az anyaország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Március 15ének Petőfi a legemblematikusabb alakja, ilyen szempontból Fehéregyháza Erdély leghitelesebb emlékhelye.” Sólyom László innen még tegnap délben Gyulafehérvárra utazott, ahol a Római Katolikus Hittudományi Főiskola kispapjaival találkozot t, megtekintette a Batthyaneumot és az Árpádkori püspöki székesegyházat. Fehér megyei útján felkereste a nagyenyedi erődtemplomot és a Bethlen Gábor Kollégiumot, majd Torockóra látogatott, ahol Böjte Csaba ferences szerzetessel és a helyi árvaház lakóival találkozott. vissza Sólyom fejet hajtott - Erdély 1848 – 49es emlékhelyei előtt tisztelgett az államfő Magyar Nemzet 2007. március 14. Szerző: Rostás Szabolcs Fontosnak tartottam eljönni Erdélybe, hogy az itteni magyarok kal együtt ünnepeljem március 15ét. Ezáltal szeretném kifejezni a nemzet egységét és az anyaországnak a határon túli magyarság iránt érzett felelősségét – jelentette ki tegnap Sólyom László, miután a Maros megyei Fehéregyháza határában megkoszorúzta a Pet őfiemlékhelyet. Nem hivatalos erdélyi látogatása második napján az államfő felkereste a helyi Petőfi Múzeumot, valamint az ispánkúti emlékművet is, amelynek közelében hunyt el a feljegyzések szerint 1849ben a magyar szabadságharc költője. A műemlékről eg yébként tegnap reggelre sikerült eltávolítani a kolozsvári szurkolók által néhány nappal ezelőtt festékszóróval felvitt futballgraffitit. Az elnöki konvoj ezután Gyulafehérvár felé vette az irányt, ahol Sólyom László megtekintette a gróf Batthyány Ignác er délyi püspök által 1794ben alapított Batthyaneumot, a helyi római katolikus székesegyházat, valamint találkozott a teológia hallgatóival és vezetőivel. Délután az államfő ellátogatott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba, majd az épített örökségéről hír es Torockóra, ahol megmászta az 1130 méter magas Székelykőt, amelynek formája miatt a településen kétszer kel a nap.
