Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-13
29 akkor, amikor egyegy, a nemzetpolitikához kapcsolódó ügyben magasra csapnak az indulatok. A balliberális oldal először a státustörvény kapcsán mutatta ki igazán foga fehérjét. Aztán jött Gyurcsány Ferenc és 2004. december ötödike, amikor a kormányoldal már nem tétovázott: nyíltan kampányolt a határon túli magyarok ellen. És részben sikerrel járt, ami azt jelzi, hogy a fejekben teljes a káosz, s a hazai lakosság egy tekintélyes hányadának valójában bármit mondhatnak nemzetpolitikai kérdésekben, hisz nem is értik, miről van szó. A miniszterelnök az utóbbi két esztendőben gya korlatilag felszámolta a magyar – magyar intézményrendszert, így ma már csak elvétve hallunk egyegy találkozóról a szomszédos országokban élő magyar közösségek vezetőivel, akik érezhetően maguk is feladták a harcot az anyaországi vezetéssel fenntartott kapc solatok fellendítése terén. Most, derült égből villámcsapásként, ismét a belpolitika középpontjába került a nemzetpolitika. A balliberális oldalon mintegy vezényszóra kitört az általános értetlenkedés a köztársasági elnök erdélyi látogatásával kapcsolatba n. Tudják, milyen szalagcímek jelennének meg a környező államok sajtójában, ha az ottani államfő úgy döntene, a nemzeti ünnep egy részét a kisebbségi sorsban élő nemzettársak körében tölti? Szép gesztusról, a nemzet iránti elkötelezettség jeléről, igazi ál lamférfiúi magatartásról, összességében csupa pozitív jelzőtől visszhangoznának a beszámolók. Ezzel szemben mi történik idehaza? Szitokáradatot zúdítanak a köztársasági elnökre, amiért nem lesz jelen az ünnepi zászlófelvonásnál. Nevetséges jogköri vita ves zi kezdetét a kora reggeli rendezvény főszereplőjével kapcsolatban. Holott a hír valójában az, hogy tizenhét évvel a rendszerváltás után Sólyom László személyében egy magyar államfő a határon túli magyarok körében ünnepel. Nem Mexikóban vagy Kubában tölti március tizenötödike egy részét, hanem Erdélyben. Ott, ahol a konszenzus üzenetére van most szükség, s nem kétséges, hogy részben e célt is szolgálja a köztársasági elnök nem hivatalos útja. A nemzet egységéhez nincs sok köze az államhatárnak. Egy magyar á llamfőnek Erdélyben is van feladata. Hát ez az, amit nem akarnak/tudnak megérteni a nemzetpolitika szótól is kisebb rángógörcsöt kapó balliberális oldalon. De beszéljünk az elnöki vizit emberi vetületéről is. Sólyom László választhatott, miután kapott egy erdélyi meghívást. Csütörtök reggel jelen lehetne a zászlófelvonásnál annak a közgyűlöletnek örvendő Gyurcsány Ferencnek a társaságában, aki eddig tökéletesen semmibe vette javaslatait, intelmeit, s a népet tisztes távolságban tartva, vas- és rendőrfüggön yök mögött mer csak „ünnepelni”. Vagy részt vehet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem március 15i ünnepségén, ahol valóban szabad az ünnep. A köztársasági elnök az utóbbit választotta. A magyar közélet abszurd drámája elérkezett ahhoz a ponthoz, amik or a tévedés veszélye nélkül megállapítható: Erdélyben, Romániában, a román rendőrök távolságtartó felügyelete mellett szabadabban lehet az 1848as forradalom évfordulóját ünnepelni, mint a gumilövedékekkel fenyegető Gergényiosztagok és a hatalmához minde náron ragaszkodó, hazug miniszterelnök által fémjelzett anyaországban. vissza Halasztott román EPválasztás - Sólyom László megkezdte nem hivatalos erdélyi látogatását Magyar Nemzet 2007. március 13. Szerző: Rostás Szabolcs Kormányválság fenyeget Romániában, miután a liberális Calin Popescu Tariceanu irányította kormány a kabinet demokrata tagjainak beleegyezését mellőzve ismeretlen időpontra halasztotta az európai parlamenti (EP) választásokat. A bukaresti helyzet elmér gesedésével egy időben a magyar államfő Maros megyében megkezdte négynapos nem hivatalos erdélyi látogatását. A Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint egyébként Sólyom László nem politikai okból marad távol március 15én a budapesti állami ünnep ségtől. Cáfolták azt is, hogy az államfőt helyettesíteni kellene a zászlófelvonás engedélyének megadásához, mivel erre csak akkor lenne szükség, ha az elnök jogi és nem protokolláris hatásköre gyakorlásában tartósan akadályoztatva lenne. A Tariceanukabine t tegnapi rendkívüli ülésén a román kormány tagjainak kevesebb mint fele hagyta jóvá azt a sürgősségi rendeletet, amely a „nem megfelelő belpolitikai légkörrel” indokolja az eredetileg május 13ra kiírt megméretés elhalasztását. A román miniszterelnök korá bban úgy vélekedett: az EPválasztások zökkenőmentes megrendezését kifejezetten veszélyezteti, hogy az államfő népszavazást kíván kiírni az egyéni választókörzetes szavazási rendszer bevezetéséről, az ellenzék pedig ugyancsak referendum útján próbálkozik T raian Basescu tisztségéből történő felfüggesztésével. *
