Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-13
27 Akadoznak a vízlépcsőtárgyalások - Vonakodik figyelembe venni a szlovák fél az európai uniós környezetvédelmi jogszabályokat Népszava 2007. március 13. Információink szerint előfordulhat, hogy országunk ismét jogi úton próbál majd megoldást találni a bősi vízi erőművel kapcsolatos magyar – szlovák vita lezárására. Az eddigi kétoldalú egyeztetéseken ugyanis szinte minden lehetőséget kimerített a megállapodás elérésére. Az egyezség megszületését értesüléseink szerint az hátráltatja, hogy a szlovák fél vona kodik teljesíteni az Európai Unió (EU) környezetvédelmi előírásait. A tervek szerint még két alkalommal, április és május végén biztosan tárgyalóasztalhoz ül a magyar és a szlovák küldöttség, hogy megpróbálja közelíteni az álláspontokat az erőművita lezá rásáról. Azt követően azonban, ha nem sikerül valamilyen előrelépést elérni, elképzelhető, hogy a magyar fél megkísérli ismét bíróság elé vinni az ügyet – tudta meg lapunk. A jogorvoslatra több lehetőség is kínálkozik. Az egyik az lehetne, hogy országunk ismét a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulna, kérve a joghatóságot, hogy értelmezze, pontosítsa a vízlépcsőperben 1997 szeptemberében meghozott ítéletét. Ez a megoldás azonban drága és időigényes lenne. Ezért felvetődik annak a lehetősége is, hogy országun k az Európai Bíróság döntését kéje ki, mivel ezáltal gyorsabb és pontosabb ítéletre számíthatna, mint abban az esetben, ha ismét Hágában tárgyalnák a vízlépcsőügyet. Emellett egyes jogértelmezések szerint – miután már Magyarország és Szlovákia egyaránt uni ós tagállam – a vitás ügyekben a két kormánynak eleve az Európai Bíróságtól kellene kérnie a jogorvoslatot. Szakértők szerint elképzelhető: az unió maga kezdeményez majd vizsgálatot a vízlépcsőügyben. A két országnak ugyanis – miként a többi tagállamnak – 2008 végéig be kell adnia az Európai Bizottsághoz a vízgazdálkodási tervét, amelyet viszont csak akkor lennének képesek elkészíteni a két ország szakértői, ha meglenne a részletes megállapodás a Duna vízhozamának a megosztásáról. Ilyen egyezség azonban e gyelőre nincs és a vízlépcsővita lezárásáig várhatóan nem is lesz. A kétoldalú egyezség megkötését – úgy tudjuk – az hátráltatja, hogy a szlovákok nem hajlandóak kellő súllyal figyelembe venni az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályait. Ezek közé tart ozik az úgynevezett vízkeretirányelv és a vizes élőhelyek védelméről szóló direktíva. Ezen előírások betartása mellett például nem épülhetne fel a vízlépcső létesítéséről szóló eredeti, 1977es szerződésben szereplő alsó duzzasztómű a Dunán. Értesüléseink szerint a szlovák delegáció annak ellenére igyekszik ismét napirendre tűzni a nagymarosi gát felépítésének a kérdését, hogy a hágai testület az 1997es ítéletében kimondta: Magyarországnak nem kell elkészítenie a létesítményt, s ezt Szlovákia egyszer már tudomásul is vette. Egyesek szerint a szlovák tárgyaló küldöttség ismét bevetette a már korábban is alkalmazott halogató taktikáját. A mostani állapotok fenntartása ugyanis egyértelműen északi szomszédunknak kedvez, mivel érvényes egyezmények híján szinte teljesen szabadon gazdálkodhat a Duna vízhozamának az országunkra eső részével is, anélkül, hogy figyelembe kellene vennie a szigetközi térség vízszükségleteit. A hazai szakemberek szerint azonban Szlovákia nem húzhatja el a végtelenségig a vita rendezés ét, mivel uniós tagként kötelezettséget vállalt az ökológiai értékek megőrzésére és a vizes élőhelyek állapotának a javítására is. Ismeretes: a hazai szakértők már többször kezdeményezték a még 1985ben megkötött ideiglenes vízmegosztási szerződés módosít ását. Azzal a céllal, hogy az eddiginél több víz juthasson az ÖregDunamederbe, s ezáltal javuljon a szigetközi térség vízellátása. Mint arról korábban már beszámoltunk a Népszavában: a fő kérdésekben 2001 áprilisa óta nem változott a magyar álláspont. V agyis országunk továbbra is – a hágai Nemzetközi Bíróság vízlépcsőperben 1997 szeptemberében meghozott ítéletéhez igazodva – az úgynevezett nullszaldós megoldást tartja elfogadhatónak. Ennek lényege az lenne, hogy mindkét ország lemondana az egymással szem ben támasztott követeléseiről. Ugyancsak a hágai ítélet szellemében hazánk a jövőben nem építene újabb duzzasztót a Dunán sem Nagymarosnál, sem másutt. A jogellenesen felépített szlovákiai vízlépcsőlétesítmények fennmaradását viszont tudomásul venné. A ha józási
