Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-09
20 teljesítményével. Deák András György úgy véli, a határon túli magyarság támogatása során Magyarországnak a gazdasági fejlődés és a piacosodás szempontjait is figyelembe kell vennie. vissza Gazda Árpád, Krónika Tőkésinterjú. Kérdezett Barát József A Hét 2007. 03. 08. 12:59 A Klubrádió számára Barát József készített interjút Tőkés Lászlóval. Az elhangzott beszélgetés írott változatát közöljük. Püsp ök úr, Ön korában még soha sem indult választásokon, soha sem mérte meg magát a választások tükrében. Most miért szánta el magát erre? Eljött az alkalom a politikai életbe való visszatérésre? Nem helyénvaló a megközelítés. Egyszerűen arról van szó, hogy n em tevődött fel eddig, hogy megméressem magam. Én soha nem voltam hajlandó az egyházi pályáról a politikai pályára áttérni. Mindennél fontosabbnak tartottam az egyházi szolgálatomat, mely példának okáért a temesvári felkeléshez is elvezetett. Én nem politi kai úton jártam el Temesváron, hanem egyházi szolgálatomat végeztem. És akkor mi változott most? Ha igaz az, hogy az 1988ban, a nyolcvanas évek Romániájában óriási kihívás volt falurombolás és magyarságunk pusztulása, és ez szólásra és cselekvésre kés ztetett, akkor ezzel párhuzamban az is igaz, hogy a magyarság mosta ni helyzete is ilyen kihívás. Az a lehetőség, hogy az erdélyi magyarságnak képviselete lehet az Európai Parlamentben, olyan kihívást jelent, amely mellett nem lehet elmenni közömbösen. A körülmények úgy alakultak, hogy döntenem kellett, amikor felkértek ar ra, hogy vállaljam a jelöltséget. Ez megelőzően, a személyektől függetlenül, a helyzetet felismerve, hónapok óta az EMNT élén mindent megtettem azért, hogy egy közös erdélyi magyar lista alakuljon ki az RMDSZ részvételével És miért buktak meg ezek a tárg yalások? Ez a kísérletünk sajnos kudarcot vallott. Az RMDSZ élén álló szűk körű csoport csak taktikázott, hónapokon át készséget mutatott arra, hogy létrehozzuk a magyar minimumot, hogy megalakítsuk az egész magyar polgári és politikai közéletet egyesítő kerek asztalt, összefogást alakítsunk ki az autonómia, a közösségi önrendelkezés oldalán. Ezen túlmenően abban is egyetértés mutatkozott, hogy egy közös EPlistában állapodjunk meg. Az utolsó pillanatban bebizonyosodott, hogy az RMDSZ vezetői mímelték a p árbeszédet. Valószínűleg arculati tőkét akartak szerezni ezzel. Felrúgták az egyesség lehetőségét, egyoldalúan felállították a pártlistájukat. Nekünk az volt az álláspontunk, hogy pártlista helyett nemzeti listára, pártérdek helyett nemzeti érdek érvényesí tésére és nemzeti egységre van szükség. Ezek után ért a felkérés, hogy vállaljam el a jelöltséget. Én még egy utolsó kísérletet tettem arra, hogy Sógor Csaba szenátort helyezzék bejutó helyre, és ebben talán még egyességre juthatott volna az RMDSZ és az RM DSZen kívüli tábor. Azonban még erre a kompromisszumos megoldásra sem voltak hajlandók, annak ellenére, hogy Sólyom László államelnökkel kezdődően, a Csoóri Sándor által írt nyílt levél aláíróival folytatva - köztük szerepelt Vizi E Szilveszter, Mádl Fere nc, Bábel Balázs kalocsai érsek, Martonyi János külügyminiszter - majd az Erdélyi Református Egyházkerület kifejezett megkeresésére sem volt hajlandó az RMDSZ ezt a minimális konszenzust létrehozni. Így aztán szükségszerűen így alakult a helyzet az EP vál asztások tekintetében. Közismert, hogy az autonómia kérdésében eltér az Ön véleménye az RMDSZ álláspontjától, és egy olyan párt, amely a kormány, amely kormányban van, nem képviselhet radikális álláspontot. Nem ez volt a kenyértörés tárgya? Valószínű, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, már több mint tíz év óta beszűkíti a Szövetség mozgásterét. Tulajdonképpen elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ a román kormány tagjaként önálló kisebbség politikát, vagy önálló külpolitikát folytasson. Ezért szoktuk mondani, hogy az RMDSZ tulajdonképpen nem a kormány tagja, hanem a kormányzat foglya. Úgy érzem, hogy ebben a fontos kérdésben is a román kormányzati akarat érvényesül a magyar nemzeti összefogással ellentétben.
