Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-09
11 kívánjuk, hogy Brüsszel nyomást gyakoroljon ránk ebben a kérdésben – fogalmazott Gyurcsány, hozzát éve: „a politika a nemzeti érdekérvényesítés”, és normális, hogy a tagállamok maguk döntik el, milyen kérdéseket kívánnak az európai közösbe bevinni, s melyeket tagállami hatáskörben tartani. Az energiapolitikán belül az atom bizonyosan ez utóbbiak közé ta rtozik majd. Nem hazánk az egyetlen tagország, amely ellenzi a kötelező célt. A franciák például azt szorgalmazzák, hogy a „nem szénalapú” forrásokat számolják, így a nukleáris energia is idetartozhat. Angela Merkel német kancellár, az EU soros elnöke a csütörtök esti kezdéskor azt mondta: nehéz tárgyalásokra számít. Az Európai Tanács annak is zöld utat adhat, hogy 2020ig szintén „legalább húsz százalékban” rögzítsék a károsanyagkibocsátás csökkentését. Ezt környezetvédők – akik pénteken brüsszeli tüntetésen adnak nyo matékot követeléseiknek - azért bírálják, mert az EU maga is 30 százalékot szorgalmaz a fejlett világ egészére. Az EU környezetvédelmi tanácsa már elfogadta, s ezért csak megerősítik azt a célt, amely szerint 2020ra tíz százalékban kell bioüzemanyagot has ználni. Az állam, és kormányfők e sorok írasakor vitatták meg a berlini nyilatkozat tervezetét. Ezt az európai integráció 50. évfordulóján, március 25én írják majd alá Berlinben. Mint Gyurcsány elmondta, hazánk azért küzd, hogy a deklaráció szövegszerűe n tartalmazzon kisebbségvédelmi utalást. Ám vannak tagállamok (franciák, románok), amelyek ennek nem örülnek – a miniszterelnök név szerint nem említette őket , mások szerint pedig ez nem olyan fajsúlyú kérdés, hogy harcba induljanak miatta. Minden bizon nyal ezen a csúcson búcsúzik brüsszeli kollégáitól Jacques Chirac. A francia államfő várhatóan egy vasárnap esti tévéműsorban jelenti be, hogy nem indul a harmadik mandátumért. Párizsi megfigyelők kérdésesnek legfeljebb azt tartják, hogy támogatásáról bizt osítjae Nicolas Sarkozyt, aki ugyan az elnöki párt, az UMP első embere és államfőjelöltje, ám kettejük viszonya közismerten nem felhőtlen. Éppenséggel Sarkozy tizenkét évvel ezelőtt hasonló helyzetben szúrta hátba Chiracot, amikor Edouard Balladur mögöt t sorakozott fel. Az EUalkotmány brüsszeli barátai alig várják a júniust, amikor esetleg az Élyséepalota új lakójával lehet elmozdítani a holtpontról a két éve a süllyesztőbe került dokumentumot. vissza Külpolitikai taná cs is segíti Gyurcsányt Népszabadság 2007.03.09. Kizárólag kutatókból áll majd az a kül- és biztonságpolitikai tanács, amelynek megalakulását még szerdán jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A testület elnöke Valki László professzor, nemzetkö zi jogász. A tagok között van Dunay Pál, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója, a Balkánszakértő, Juhász József egyetemi docens, az arabmuzulmán világgal foglalkozó Rostoványi Zsolt egyetemi tanár, az Oroszországszakértő Sz. Bíró Zol tán történész. A biztonságpolitikai vonalat Szenes Zoltán nyugállományú altábornagy, volt vezérkari főnök, valamint Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóközpont igazgatója képviseli. (D. A.) vissza Egységdemokrácia? Népszabadság • Bíró Béla • 2007. március 9. A politikatudomány közismert tétele, hogy a konfliktusok bizonyos feltételek közt korántsem károsak, ellenkezőleg, a társadalmi kohézió, az intézmények megerősödését, a döntéshozatalban részt vevők körének bőv ülését eredményezhetik. Kedvezőtlen feltételek közt persze destruktív hatásai is lehetnek. Azok a konfliktusok például, melyeket a 1989 utáni Magyarországon tapasztalhattunk, mind destruktívabbaknak bizonyultak, s korántsem véletlenül vezettek utcai össz ecsapásokhoz. A magyar politika ugyanis a társadalmon belüli természetes ellentéteket képtelen volt valóban demokratikus keretek közé szorítani, még azt sem tudta megnyugtató módon "eldönteni", hogy 1945 áprilisa felszabadulás vagy leigázás volte. S ugy anez - mutatis mutandis - a román "demokráciáról" is elmondható. Igaz, a nyílt erőszak itt hamarabb felszínre tört (lásd Marosvásárhely véres márciusa, Egyetem tér, bányászjárások), s ezért a román politika - főként az európai integráció követelményrendszerének nyomása alatt - hamarabb rátért a konszenzusos megoldások k eresésére.
