Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-08
26 Főkonzul Ne maradjunk a túlélés szintjén! − A regionális együttműködésről és annak a vajdasági magyarságra kifejtett hatásáról Magyar Szó 2007.03.08 . A Szabadkai Regionális Tudományos Társaság képviselői békéscsabai látogatásuk során bemutatták ÉszakVajdaság magyartöbbségű településeinek fejlesztési stratégiáját. Ezzel egy időben megismerkedhettek más regionális együttműködési tapasztalatokkal és az ok hatásaival. A szabadkai RTT elnöke, Ricz András elmondta, Vajdaság területén a társaság 2005ben alakult a Magyar Regionális Tudományos Társaság tagozataként azzal a céllal, hogy összefogja azokat a fiatalokat, akik a tudomány területén tevékenykednek. Céljuk ismeretterjesztést folytatni Vajdaságban, továbbá regionális tervek kidolgozása, valamint a tehetségkutatás és ápolás. Első munkájukként Vajdaság magyartöbbségű községeinek - Szabadka, Magyarkanizsa, Ada, Zenta, Csóka, Topolya, Óbecse és Kishegyes - fejlesztési tervét dolgozták ki. A fejlesztési stratégia minden más területére is kiterjed. A vajdasági fejlesztési terven alapul, amelybe bevonták a községek fejlesztési elképzeléseit is. Takács Zoltán ÉszakVajdaság természeti és gazdaságföldrajzi a dottságairól számolt be. Rávilágított, a mezőgazdaságot versenyképessé kell tenni, valamint ki kell építeni a környezetgazdálkodást. Az idegenforgalom területén tematikus utakban gondolkodtak, ami miatt fontosnak tartják a területek közötti kapcsolat fennt artását. Gábrity Molnár Irén előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy Vajdaságban viszonylag erős a regionális, vagyis a vajdasági magyar tudat. Rávilágított, az elmúlt 40 évben közel 180 ezerrel csökkent a magyarok száma Vajdaságban. Mégis nem a menny iségre, hanem a minőségre kellene a hangsúlyt fektetni. Arra, hogy a magyarok az élet minden területén megerősítsék saját jelenlétüket. Meg kellene akadályozni a migrációt, erősíteni kellene a továbbtanulási hajlamot, valamint életformaváltozást kellene v éghezvinni, vagyis nem csak a túlélés szintjén kell maradni. Elmondta, a magyar fiatalok 76 százaléka ÉszakBácskában és ÉszakBánátban tanul. Ebből is látszik, hogy magyar iskolaközpontokra lenne szükség, piacigényes szakokra, az oktatás minőségének emelé sére. Kovács Krisztina előadásából megtudtuk, hogy a begyűjtött adatok alapján kiderül, a nőket nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, mint a férfiakat. Illetve amíg a legnagyobb arányban a középiskolás végezettségük helyezkednek el, közöttük találha tó a legtöbb munkanélküli is. Főként az újonnan végzett fiatalokat körében tapasztalható ez. Elemzéseik és elképzeléseik a problémák megoldására is megoldást jelenthetnek. Hajdú Zoltán, a Regionális Kutató Központ Dunántúli Intézetének tudományos tanácsad ója alkalmi beszédében kiemelte, Magyarországon országos programként indult el a magyar határtérségek kutatása. Az évek során egyre tudatosabban kezdték el a határ menti és a határon túl nyúló kutatásokat végezni. Véleménye szerint külön kell a határ menté n és külön az országhatárokon átnyúló folyamatokat vizsgálni. A Regionális Kutató Központ céltudatosan, célirányosan, de nem egy központból végzi ezeket a kutatásokat. Győrben és Békéscsabán, illetve Miskolcon is működik egyegy ilyen központ, amely gyűjti az információkat. Mezei István, az RKK miskolci osztályának képviselője a szlovákmagyar kapcsolatokról beszélt. Kifejtette, Szlovákia nagyon friss állam, így a kutatóknak nehéz volt kapcsolatokat találni ott. Munkájuk során számos gonddal meg kellett kü zdeniük. A legjelentősebb probléma az volt, hogy a közigazgatási intézményekben senki sem beszél magyarul. Valamint a polgárok nehezen tudják elfogadni, hogy pályázatok megírásánál alkalmazkodniuk kell az európai uniós szabályokhoz. Konferencia a sz órványban oktatóknak Kárpátalja 2007.03.08. A szórványvidéken oktatók számára rendezett háromnapos konferenciát az elmúlt hétvégén Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ). A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán me grendezett fórumon egyaránt ott voltak az intézményes oktatásban és a vasárnapi iskolákban tevékenykedő pedagógusok Kőrösmezőtől kezdve Huszton át egészen Szolyváig és a nagybakosi vasárnapi iskoláig.