Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-05
12 hasonlóképpen vélekedett az M PSZ elnöke is – szerinte egyedül a püspök személye garancia arra, hogy az erdélyi magyarság megfelelő képviselettel rendelkezzék az Európai Parlamentben. A Magyar Polgári Szövetség különben ezen a választáson sem vehet részt, mert a párttörvény még szigorú bb kritériumokat írt elő az országos választáson való részvételre: tizennyolc megye és Bukarest főváros mindenikében legalább hétszáz, összesen pedig huszonötezer aláírást kellene összegyűjteni. Az aláírásgyűjtés különben hónapokkal ezelőtt elkezdődött, de eddig nem sikerült maradéktalanul elvégezni a feladatot. A polgári erőknek nincs is könnyű dolguk, hiszen összesen csak tíz megyében élnek jelentős számban magyarok, a fennmaradó nyolcban többnyire román emberektől kell aláírást kérni egy magyar párt indu lásához. Tőkés László indításához százezer támogató aláírásra van szükség (az RMDSZ indulásához kétszázezerre) de ez akár egyetlen településről is származhat. A református püspök ismertsége és erkölcsi tőkéje nagy a romániai magyarok szemében, tehát ez nem lehet akadálya az indulásnak, és ha kampányában hitelesen és elég hangosan tudja képviselni az autonómia ügyét, akár be is juthat. Az pedig nagyon valószínű, hogy amenynyiben elindul, az RMDSZ nehezen fogja átugorni az ötszázalékos bejutási küszöböt, így nem tudja újabb képviselőkkel erősíteni a néppárti frakciót. Tőkés László különben szombaton eldöntötte: bármi is történik a következő napokban, ő függetlenként elindul a választásokon. Őt támogatják az „ellenzéki” erdélyi magyar szervezetek és a Királyhág ómelléki Református Egyházkerület is. Az RMDSZ konszenzusra képtelen magatartására nincs magyarázat. Bár retorikájukban mindig az egysége fontosságát hangoztatják, valójában egy szűk csoport érdekei mentén politizálnak, és nem nevezhető sikeresnek az erdé lyi magyarság érdekében végzet munkájuk. Nincs magyar egyetem, elképzelhetetlen a Székelyföld autonómiája, és gazdaságilag is elmaradottabbak a magyar vidékek a román átlagnál. Ezt egy friss felmérés is bizonyítja: a Nemzeti Prognózis Bizottság tanulmányáb ól kiderül, hogy az elkövetkező években is a Székelyföldön lesznek a legalacsonyabbak az átlagkeresetek Romániában – míg a bukarestiek jövőre átlagban 365 eurót keresnek majd havonta, a székelyföldi polgárnak alig 247 euró jut, kevesebb, mint a legelmarado ttabbnak tartott Moldova lakóinak. A belmagyar vita ellenére mégis lehet magyar nemzetiségű képviselője Romániának az unióban: a Román Nemzeti Liberális Párt ifjúsági szervezete bejutóhelyre jelölte a csíkszeredai születésű Csibi Magor Imrét a párt EPlist áján. A fiatalember amúgy a párt nemzetközi alelnöke. vissza Véget ért az ukrán külügyi bújócska Magyar Nemzet • 2007. február 5. (10. oldal) Székely Gergely Ukrajnában az áll amfő és a miniszterelnök is megkönnyebbülten lélegzett fel, amikor a hónapok óta bizonytalan státussal rendelkező külügyi tárca vezetője bejelentette lemondását. „Nem nézhettem tovább, hogy a külügyminisztérium a kormány alkotmányellenes tetteinek fogságáb an vergődik” – indokolta távozását Borisz Taraszjuk, véget vetve ezzel a körülötte folyó csatározásnak, amely az utóbbi időben egyre inkább Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics személyes ellentétévé fajult. Az államfő emberének és az európai struktúrákba , köztük a NATOba való belépés elkötelezett hívének tekintett Taraszjuk kezdettől fogva szálka volt az oroszbarát hírében álló kormányfő szemében. Az a bizonyos pohár azonban akkor csordult túl, amikor Juscsenko a személyéhez fűződő Mi Ukrajnánk párttömör ülést hosszú alkudozás után sem tudta beterelni a Janukovics által vezetett „válságellenes” koalícióba, és Taraszjuk bejelentette, hogy ő maga is ellenzékbe vonul, noha a tárca vezetését nincs szándékában feladni. Az indulatok, a tragikomikus fordulatokkal és abszurd színházba illő jelenetekkel tarkított események viszont akkor szabadultak el igazán, amikor a parlament által még a múlt év decemberének elején felmentett, ám egy kijevi bíróság által tisztségébe visszaállított és az államfő által azonnal meger ősített Taraszjuk január közepén – szabadságát megszakítva – kétnapos hivatalos látogatást tett Prágában, állítólag Janukovics tudta és jóváhagyása nélkül. – Ez teljes abszurdum, ostobaság, ami lejáratja a világ előtt Ukrajna tekintélyét – tört ki magából Taraszjuk magatartását kommentálva Olekszandr Moroz házelnök. De értetlenül állt a történtek előtt maga a kormányfő is, aki állítása szerint a televízióból értesült arról, hogy Taraszjuk hivatalos látogatásra a cseh fővárosba utazott. Janukovics „jogszerűt lennek és etikátlannak” minősítette a történteket, hiszen Taraszjuk már semmiféle olyan jogkörrel nem rendelkezik, amely felhatalmazná őt az ország érdekeinek a képviseletére. Mi több, megkérdőjeleződnek az általa aláírt megállapodások is, ami újfent csak nem tesz jót az ország imázsának. Mindezt közölték a miniszteri kabinet épületébe behívott cseh nagykövettel is, aki viszont azt válaszolta, hogy Prága a Viktor Juscsenko államfő által tisztségében újra megerősített Taraszjukot tekinti külügyminiszternek. Határozottan cáfolta a kormányfő „tájékozatlanságát” a külügyminisztérium is. A tárca sajtószolgálata szerint Taraszjuk – az
