Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-03
25 Magyar szempontból a koszovói szerbek totális autonómiája kitűnő hivatkozási alap lehet a kisebbségi jogokért való fellépésben. Ez fontos, de vajon ellensúlyozzae az esetleg gyorsabban fellépő, közvetlen hátrányokat? Tovább romlike a vajdasági magyarok helyzete? Megálle Szerbia leszakadásának folyamata (ami Magyarországnak is közvetlen hátrány)? Vajon hány helyen von le a többségi állam ol yan tanulságot, hogy legjobb minél hamarabb, csírájában elfojtani minden kisebbségi törekvést, mert ki tudja, mikor lehet azoknak véletlenül "albán szerencséjük"? És végül: tényleg az lenne minden kisebbségi reménykedés alfája és ómegája, hogy bármi áron, de erőszakoljuk ki a nagyhatalmak támogatását? Ez már nem albán probléma - de Rigómező (Koszovó) se az volt. vissza Papíron már elszakad Koszovó - A szerb elnök bele sem nézett az Ahtisaaritervbe - A felkínált széles au tonómia minta lehet Népszabadság • Füzes Oszkár • 2007. február 3. Koszovó elszakad Szerbiától. Az ENSZmegbízott tegnap Belgrádban és Pristinában is átadta a "papírt", amelyben a legfontosabb az, ami szó szerint nincs benne: gyakorlatilag új, függe tlen állam alakul Európában. Martti Ahtisaari, az ENSZ különmegbízottja tegnap Belgrádban átadta Szerbia elnökének a Koszovó jövőjéről készült "papírt". Borisz Tadics fel sem lapozta a hatvanoldalas dokumentumot, hiszen a friss szerb alkotmány szerint semmiképpen nem fogadhatja el. A papír, ügyet sem vetve a szerb alkotmány vonatkozó cikkelyére, kimo ndja ugyanis: Koszovó nem kerül vissza Szerbia fennhatósága alá. Ez ugyan már régóta el van döntve, ám Belgrád reménykedik: legalább névlegesen, átmeneti időre, bárhogy, csak el ne vesszen végleg a "szerbség bölcsője". Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerü lő Ahtisaariterv nem mondja ki, hogy az albánul Kosova Köztársaság nevű új, független állam létrejön: de kimond mindent, ami ezzel jár. Kosova beléphet az ENSZbe, más nemzetközi szervezetekbe, lesz (amúgy már van) zászlaja, himnusza, önálló kormányzata, 2500 fős hadserege, egyszóval: szuverenitása. Bárki elismerheti Kosovát független államnak - igaz, Belgrád azzal fenyeget, hogy ezen országokkal megszakítja majd a diplomáciai kapcsolatot. Noha Ahtisaari "tervezetnek" és "kompromisszumnak" nevezte a papí rt, nyilvánvaló: a szerb és a koszovói albán álláspont kibékíthetetlen. Az utóbbiak Pristinában kapták meg, szintén tegnap a papírt, s várhatóan elfogadják, hogy csak kemény megkötésekkel lesz szuverén államuk. Az ENSZ nagy hatalmú politikai gyámot állít K osova élére (ahogy Boszniában is van), a NATO katonailag, az EU jogilag és rendőrileg is felügyeli majd az államot. Az úgynevezett Nemzetközi Kormányzó Csoport nevében a gyámot az Európai Unió nevezi ki az ENSZ BT nevében, ő lesz a Nemzetközi Polgári Képvi selő. Kosova nem egyesülhet Albániával (egyelőre nem is akar), a megmaradt szerb kisebbség viszont teljes körű területi autonómiát kap, és lényegében Belgrád fennhatósága alatt is marad (kettős állampolgárság és más különleges kapcsolat révén is). Kosova belül erősen decentralizált állam lesz, a szerb többségű településeken szerb lesz a közigazgatás, a rendőrség és az igazságszolgáltatás is. A néhány vegyes területen a külföldi gyámok próbálnak valamilyen együttélést kikényszeríteni. A "szerb Trianon" k övetkeztében, nagyhatalmi döntés alapján Szerbia területének 15 százalékát veszti el (1912ben szerezte meg Koszovót). A tartomány ma már kétmillió albán lakosa soha nem fogadta el igazán a Szerbiához tartozást, Belgrád többször vérbe fojtott albán felkelé seket. Legutóbb 1998ban, mire 1999ben a NATO "kibombázta" Szlobodan Milosevics néhai szerb diktátor csapatait a tartományból. Azóta nemzetközi politikai és katonai felügyelet van, magyar részvétellel is. Egyelőre nem világos, hogy az új állam valóban életképes lesze, hiszen gazdasága gyakorlatilag nincs. Nem tudni pontosan, a megcsonkított Szerbia - ahol most éppen viszonylag demokratikus kormánykoalíciót próbál alakítani - hogyan reagál a veszteség kinyi lvánítására. Belgrád azt reméli, Moszkva a BTben megvétózza a papírt. Ez nem valószínű: Oroszország névleg Szerbia nagy szövetségese, valójában azonban az albán kiválást arra akarja kihasználni, hogy elfogadtassa az orosz kisebbség kiválását Moldovából va gy Grúziából például. Vagy "cserébe" lefékezze a nyugati befolyás terjeszkedését a volt szovjet térségben.
