Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-03
18 A jelenlegi változások talán legfontosabbika, hogy a következő gazdasági évtől, azaz 2008tól a magyarországi felsőoktatási intézményekben bevezetik a diákok által fizetendő úgynevezett FERt, azaz a fejlesztési hozzájárulásrészt, ami azt jelenti, hogy minden diák hozzájárul az oktatási költségekhez, aminek összege az alapképzés esetében 105 ezer f orint, az úgynevezett "master" képzésnél pedig 150 ezer forint évente. Így, bár a pályázaton győztes határon túli diákok alapfokú tanulmányaik idejére ösztöndíjban részesülnek, s tanulmányi költségeiket is fedezik, a második tanulmányi évtől, legkorábban 2 008tól, nekik is fizetniük kell a FERt. Ugyancsak nóvum, hogy amennyiben az ösztöndíjat nyert kisebbségi diák nem teljesíti az adott képzési intézményen belül az államilag támogatott helyeken tanuló diákok által elért szintet, kicsöppenhet ebből a keretb ől a költségtérítéses alapon tanulók közé. Ugyanez érvényes fordítva is, tehát a költségtérítéses helyen tanuló diák bekerülhet az államilag finanszírozottak közé tanulmányi eredményei alapján. Jó hír, hogy mivel Románia január 1jétől az Európai Unió tagj a lett, a fenntartott keretből bővítették a kárpátaljai és a vajdasági ösztöndíjak számát. Ennek köszönhetően ebben az évben a magyarországi nappali teljes képzésre húsz helyett 26 helyre pályázhatnak majd a jelentkezők. A változások másik forrása Magyar ország áttérése a kétciklusú bolognai képzési rendszerre, amelyben az érettségi után a hároméves alapképzés révén szerezhető meg a baccalaureatus fokozatú diploma. Ez az oklevél az alapja az egyetemi szintű "master" fokozat megszerzésének, amely további ké t év tanulást követően nyerhető el, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor az egyetemre jelentkezők egy osztatlan, ötéves képzésre nyertek felvételt. Magyarországon a "master" fokozatú oktatás államilag finanszírozott keretszámai kisebbek a baccalaureatus fokozaténál, azaz oda már csak a legjobbak kerülhetnek be. Ebből következik, hogy idén a korábbi évekkel ellentétben alapképzésre hirdetnek ösztöndíjpályázatot Magyarországon, s a határon túliak számára is. Az ösztöndíjak elosztásánál a KMÖT egyaránt fig yelembe vette a helyi és a magyarországi tendenciákat. Alapképzés esetén például nem pályázhatnak a jelentkezők magyar nyelv és irodalom szakra, mivel jelenleg Kárpátalján három felsőoktatási intézményben is képeznek magyar szakosokat, s a tanács szerint c élszerűbb más szakirányok támogatására fordítani a rendelkezésre álló ösztöndíjakat. Növelték az ösztöndíj keretszámait a természettudományi, mérnöki és közgazdasági képzési szakterületeknél. A közelgő határidők miatt Orosz Ildikó felhívta a diákok figye lmét, hogy mielőtt benyújtanák a február 15ig esedékes jelentkezési kérelmüket az anyaországi emelt szintű érettségire és a magyarországi felsőoktatási intézményekbe, alaposan tanulmányozzák, milyen szakok részesülnek idén támogatásban, mert az ösztöndíjp ályázatokat kezelő beregszászi Agora Iroda csak a pályázatban feltüntetett szakokra benyújtott kérelmeket fogadja majd el. Változásokra kell felkészülni az ösztöndíjak odaítélésénél is - figyelmeztet a KMÖT. Kiegyenlítendő a különböző tudás- és követelmé nyszintet képviselő iskolák érdemjegyeit, idén azoknak érdemes pályázni magyarországi ösztöndíjra, akik az anyaországban emelt szintű érettségi vizsgát tettek a felvételi tárgyából, mivel ez képezi majd az elbírálás alapját. Továbbra is bizonytalan viszont , az elnyert ösztöndíj öt évre szóle majd, vagy csak az alapképzés idejére. Jelen pillanatban erre a kérdésre még a budapesti minisztériumban sem ismerik a választ, tudtuk meg. A KMÖT ezen kívül azt a kérdést is felvetette, hogy amennyiben a diákoknak a " master" fokozatú képzésben való részvételre külön eljárásban kell majd jelentkezniük, részt vehete az ösztöndíjpályázaton olyan diák is, aki a baccalaureatus fokozatot valamelyik kárpátaljai tanintézményben szerezte meg. Döntött a KMÖT a részképzések üg yében. Kárpátalja számára ebben az évben is kilencven hónapnyi magyarországi képzést finanszíroz Magyarország, amiből a helyi testület eddig 60 hónapnyi ösztöndíj sorsáról döntött a helyi felsőoktatási intézmények diákjai számára. Orosz Ildikó egyben továb bította az ungvári egyetem és a beregszászi főiskola diákönkormányzatainak egybehangzó kérését a budapesti ösztöndíjtanácsnak, miszerint jónak látnák, ha oly mértékig növelhető volna a keret, hogy a megpályázható ösztöndíj a klasszikus részképzésnek felelj en meg, azaz a pályázó egy teljes félévet tölthessen az adott külföldi felsőoktatási intézményben, úgy, hogy azt a szemesztert a küldő intézmény is be tudja számítani. Fontos volna továbbá, fogalmazódott meg, ha a pályázatok elbírálásánál előnyben részesül nének azok a diákok, aki első ízben jelentkeznek a támogatásnak erre a formájára. Az OKM ígéretet tett, hogy megvizsgálja a kérdést.
