Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-28
22 Demokrata Párt tehát nem változtat korábbi álláspontjá n. Szerinte éppen ezzel jöhetne létre a megbékélés a délszláv népek között. A hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét mindenki a maga állásfoglalása szerint ítélte meg. A szerb szocialisták például azt olvasták ki belőle, hogy a hágai törvényszék beszüntetheti a munkát, mert Szerbia ártatlan. A szerb radikálisok pedig a boszniai Szerb Köztársaságért kezdtek aggódni, mert létrehozóit felelősség terheli e bíróság szerint is. Hangoztatják, hogy Srebrenicában szerbeket is gyilkoltak. Vuk Draskovics külügyminiszter s zerint Belgrád elégedett lehet az ítélettel – azzal különösen, hogy felmentették a legsúlyosabb bűn alól, s hogy nem terheli közvetlen felelősség Srebrenicáért – , de erkölcsi kötelessége a bűnösöket felkutatni és kiszolgáltatni a hágai törvényszéknek. Ez m inden kormány kötelessége. Nenad Csanak vajdaság politikus heves reagálásban kijelentette, hogy „a boszniai vér és a hamu azok kezére hulljon, akik ezt az ítéletet meghozták”. Egyes szakértői vélemények szerint azonban Belgrádnak nincs oka az örömre, hisze n az ítélet tartalmazza Szerbia súlyos háborús szerepvállalását is. BoszniaHercegovina bosnyák – horvát részében nagy csalódással vették a hágai hírt. Szarajevó szerint a világnak nincs eszköze, sem szándéka meggátolni és szankcionálni a népirtást. Haris S ilajdzic elnökségi tag szerint a döntés politikai. Boszniai elvárás szerint Szerbiának ezek után be kell gyűjtenie a háborús bűnösöket, ha már az állam a népirtásban vétlen. A boszniai Szerb Köztársaságban megkönnyebbüléssel fogadták az ítéletet. De kissé aggódnak is, hiszen a felelősséget átruházták a Szerb Köztársaságra. Nincs kizárva, hogy a boszniai szerbek isszák meg a levét a védelemben kifejtett szerbiai álláspontnak. A srebrenicai genocídium bizonyított elkövetésének felelőssége a boszniai szerbekre és vezetőségükre száll. Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő szerint Srebrenicában szörnyű gonosztettet hajtottak végre, de nem népirtást, s elvetette a boszniai Szerb Köztársaság felelősségét. Felszólította Mladicsot és Karadzsicsot, adják meg magukat, mert miattuk az egész népnek fizetni kell. A viták mögött az a félelem húzódik meg, hogy felszámolhatják az entitást, amely a népirtás és háborús bűnök nyomán született. Szarajevóban a bosnyákok tüntetést szerveztek, hogy igazságot követeljenek a boszniai népirtás áldozatainak. Belgrádban is demonstráltak: a koszovói szerbek húszezres tömege az amerikai követség előtt tiltakozott az Ahtisaariterv ellen. vissza Szülőföld Alap: az EUn kívüliek kapnak többet Erdély.ma [ 20 070227 - 23:58:19 ] Forrás: Duna Tv Megalakult a Szülőföld Alap regionális egyeztető fóruma, amely az idén több mint 2 milliárd forint támogatást oszt el a szomszédos országokban élő magyarságnak. A támogatáspolitika új eleme a magyarmagyar szolidar itás, vagyis azoknak a régióknak adnak több pénzt, amelyek még nincsenek benne az Unióban. Döntöttek a határon túli magyarokat érintő támogatások felhasználásáról a Regionális Egyeztető Fórum keddi, alakuló ülésén. A tanácskozás elnöke Gyurcsány Ferenc ko rmányfő, valamint határon túli magyar és hazai politikusok a Szülőföld Alapban lévő mintegy kétmilliárd forintról határozott, amelyet pályázatok útján lehet majd elérni. Az egyeztetés egyik fontos eredménye, hogy a korábbihoz képest a kárpátaljai és a vajd asági magyarság létszámarányához viszonyítva jóval magasabb támogatást kapott. Ez Kárpátalja esetében például 19 százalék. Ami egyébként az egész tanácskozás fő hangsúlyát, a szolidaritást is kifejezi, hiszen a két nem uniós tagország nagyobb támogatásáról a határon túli közösségek vezetői együtt döntöttek - mondta Gémesi Ferenc külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár. - Az arányok jól mutatják azt, hogy százalékos arányban Kárpátalja és Vajdaság százalékosan, tehát nyilvánvalóan ez azért összegszerűen különböző lehet, több forráshoz juthat, mint a szlovákiai magyarság, ami azért jól jelzi azt, hogy mennyire volt valóban élő ez a szolidaritás a döntésekben. Nyilván a legnagyobb összegszerűséget és százalékos arányt az erdélyi magyars ág, a romániai magyarság kap, de szorosan ezt követi Kárpátalja, Vajdaság és csak ha úgy tetszik, a képzeletbeli negyedik helyen van a szlovákiai magyarság - mondta Gémesi Ferenc. A támogatási célok és prioritások másik fő hangsúlya a modernizáció volt. Erről Markó Béla beszélt az egyeztetésen, aki szerint ne csak egyszerű oktatási, kulturális támogatások, illetve célok legyenek, hanem meg kell nézni, hogy azok valóban a modernizációt szolgáljáke, a magyar identitás megőrzését. Az ennek megfelelően kiala kított támogatási prioritásokról is beszélt Gémesi Ferenc.
