Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-28
15 Emlékeztetett, hogy a magyar kormány radikálisan átalakította a határon túli magyarsággal kapcsolatos intézményrendszert. A Szülőföld Alap veszi át azokat a feladatokat, amelyeket korábban az Illyés Közalapítvánnyal és az Apáczai Közalapítvánnyal közösen látott el. Rámutatott, hogy b ővített feladatrendszerű alapról van szó, amely annyit jelent, hogy valamennyi pályázati úton benyújtott, elsősorban az identitás megőrzését, az oktatást, a kultúrát, a képzést, a felnőttképzést, a szakoktatást szolgáló támogatásnak a forrása a Szülőföld A lap lesz. A Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyarságnak. Gémesi Ferenc elmondta, hogy a támogatáspolitika terén kialakult egyfajta „magyar – magyar szolidaritás”. Azok a régiók, azok a magyar közösségek, amelyek már az Unióban vannak, egyetértenek azzal, hogy elsősorban azokat a közösségeket kell támogatni, amelyek a tagságtól még távol vannak. A forrásfelosztás tükrözi is ezt a megközelítést, tehát a Vajdaság és Kárpátalja a lakosság a rányánál jóval nagyobb támogatást fog kapni. Gémesi Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy az Unió kibővülésével új lehetőségek nyíltak meg a magyarság számára is. Hangsúlyozta, hogy az a legfontosabb kérdés, hogyan élünk azokkal a lehetőségekkel, amelyeke t az Unió kínál, s hogyan tudjuk kiegészíteni a saját forrásainkat uniós forrásokkal. Az államtitkár közölte: a forrásfelosztás és a támogatási prioritások olvashatók lesznek a szulofold.hu honlapon az interneten. vissza Mag yarmagyar szolidaritás − Megtartotta alakuló ülését a Regionális Egyeztető Fórum Magyar Szó • 2007.02.28. Budapesti tudósítónktól Tegnap Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével, magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételév el tartotta meg alakuló ülését a Regionális Egyeztető Fórum, amelynek létrehozását a Szülőföld Alapról szóló törvény írta elő. Az ülésen véglegesítették az idei támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat, meghatározták a 2007. évi, pályázat útján elnyerhető támogatásrész mértékét, illetve kialakították az egységes támogatási elveket. A pénteki találkozón jelen volt a magyar kormány több tagja: a Szülőföld Alap tevékenységét felügyelő Szilvásy György kancelláriaminiszter, Arató Gergely, az ok tatási és kulturális tárca államtitkára, Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára,Törzsök Erika, a MEH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője, valamint Gémesi Ferenc, a MeH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Gémesi Ferenc sajtótájékoztatón elmondta: a második Gyurcsánykormány radikálisan átalakította a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika intézményrendszerét, ezen belül a támogatáspolitikát is. A Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyarságnak, s arról már egyetértés alakult ki, hogy a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarság a létszámar ányossági elvtől eltérő, annál markánsan nagyobb támogatásban részesül. Gémesi Ferenc ezt áttörő jellegű változásnak nevezte, hiszen kialakult egyfajta magyarmagyar szolidaritás. - Azok a régiók, amelyek már tagjai az EUnak, egyetértenek azzal, hogy els ősorban azokat a közösségeket kell támogatni, amelyek az uniós tagságtól még távol vannak - emelte ki az államtitkár. Ennek eredményeképpen a vajdasági magyarság több pénzt kap, mint például a felvidékiek. Elmondása szerint a szakképzés, felnőttképzés támo gatásának szorgalmazása hangsúlyosan jelentkezik a kárpátaljai és a vajdasági magyarság körében, csakúgy, mint a sajtó és az elektronikus média támogatása. - Mindez azt jelzi, hogy a klasszikus identitásmegőrzéshez képest valóban tapasztalható elmozdulás a modernizáció felé - tette hozzá. Gémesi Ferenc elmondta: a határon túli magyar közösségek a kormánnyal együtt döntenek a támogatási célokról. Az oktatás, az anyanyelvű kultúra támogatása mindenütt a legfontosabb célok közé került, de például Kárpátalján az egyházak szociális és oktatási tevékenységéhez tartanának szükségesnek jelentősebb támogatást, az erdélyi magyarság képviselői pedig az internetes tartalomszolgáltatást szeretnék a kiemelt célok között látni. Idézte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki a rról beszélt, hogy a támogatásoknak modernizációs célokat kell szolgálniuk. - Ne egyszerűen oktatást, tankönyveket, működést finanszírozzunk, hanem ügyeljünk arra is, hogy ezek a célok valóban modernizációt szolgálnake - hangsúlyozta az államtitkár. Szó volt a kisösszegű támogatások kérdéséről is. A tanácskozás részvevői megegyeztek: az egyes kollégiumok 10 százalékos keretet képeznek, amelyre pályázatot ír ki egyegy régióból egyegy alapítvány, közhasznú szervezet, amely döntene is az ilyen támogatások ról.
