Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-26
19 Markó cáfolta az egyházakkal fennálló RMDSZszembeszegülés vádját. Szükség van az egyház jelenlétére a jelenlegi romániai p olitikai és erkölcsi válság körülményei között – nyilatkozta Markó Béla RMDSZelnök a hét végén a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Kovásznán tartott kongresszusán. Markó cáfolta az egyházakkal fennálló RMDSZszembeszegülés vádját. Nem azonosítható maga a református eg yház egésze az egyházkerület vezetőségével, hangsúlyozta. Hasonló a helyzet az unitárius egyházzal és a felekezet lelkészszövetségével. Az egyház részét képezi a politikának, mivel azonban az egyháznak minden hívőt egyformán kell szeretnie, nem elfogadha tó, hogy részt vegyen a napi politikai vitákban, csak a közéletben – értékelte Markó. Az 1990es évektől a konzervatív Európai Néppártfrakciótagságú RMDSZben a KDM révén lelkészek is jelen vannak a Szövetségben. Tőkés László püspök független jelölt k apcsán ismertette, hogy bárhol hiteltelen a nem egységes erdélyi magyar képviselet. vissza Szakmai vitán a közoktatási törvény Új Magyar Szó 2007. február 27. Szerző: Bögözi Attila Húszpontos módosító csomagot fogalmazott meg a közoktatási törvénytervezettel kapcsolatosan a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. (RMPSZ) a szombaton Szovátán megtartott elnökségi ülésén. Lászlófy Pál, a szövetség elnöke az ÚMSZnek elmondta, az elnökség tagjai egyetértettek abban, hogy a törvénytervezet strukturális felépítése sem jó. „Helyenként elszór bizonyos törvényszakaszokat, így sok helyen következetlen, és túlzottan őrzi a centralizmus jegyeit” – összegezte a magyar pedagógusok alapvető kifogásait Lászlófy. Az új felügyeleti formák azt igazolják, hogy mindenről szó van, csak éppen az autonóm iskola szellemében nem készült ez a törvény, hangsúlyozta az elnök. „Ami pe dig a kisebbségi oktatást illeti, a helyzet még rosszabb, mert semmi abból, amit szakmai érvekre alapozva eddig javasoltunk, nem került be a törvénytervezetbe. Sőt, a 9es paragrafus, kötelezőnek mondja ki a románnak mint hivatalos nyelvnek a tanítását. Ez így, tételesen megfogalmazva, eddig nem szerepelt egyetlen előző tanügyi törvényben sem, és mi azt szeretnénk, hogy ebben a formában a továbbiakban se kerüljön be” – hangsúlyozta az elnök. Lászlófy elmondta: a pedagógusok azzal egyetértenek, hogy a romá n nyelv, mint az ország hivatalos nyelve, tanítható legyen, és elsajátításához biztosítsák az öszszes feltételeket, de tanításának kötelező voltát törölni kell a törvényből. Homályos, kétértelmű, következetlen A magyar pedagógusok sérelmezik továbbá azt is, hogy a román nyelv tanítására vonatkozó egyetlen javaslatukat sem veszi figyelembe a tervezet. „Az IIV osztályon kívül, az VVIIIban és főleg a líceumban továbbra is a többségi nemzetével egységes tanterv alapján akarják tanítani a románt, pedig ez n em vált be. Ellenkezőleg, beigazolódott: amúgy istenigazából ez nem szolgája a román nyelv tökéletes
