Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-16
13 Elképzelhető, hogy mégsem szükséges hazánkban alkotmánymódosítás az Európai Unió faj- és idegengyűlölet elleni kerethatározatához való csatlakozáshoz. A soros német elnökség által benyújtott legújabb javaslat az EU faj- és idegengyűlölet elleni kerethatározatára megfelelni látszik a liberálisabb hazai törvényi szabályozásnak is. Így elképzelhető, hogy (noha a kormány korábban másképp számolt) mégsem lesz s zükség alkotmánymódosításra Magyarországon - derült ki az uniós bel- és igazságügyminiszterek csütörtöki ülését követően. A javaslatot az EUtanács áprilisban ismét tárgyalja. Hazánk korábban azzal számolt, hogy az EUszintű fellépéshez képest az Alkotmán ybíróság ítéletei túl nagy teret hagytak a véleménynyilvánítás szabadságának, például a holokauszttagadás kapcsán. (Petrétei József miniszter ellenben kérdésre megerősítette: az alaptörvény módosítására lesz szükség a határőrség és a rendőrség integrálásáh oz. Reményei szerint mihamarabb kiderül, hogy vane ehhez támogatás, mivel egyik testületet sem szabad bizonytalanságban hagyni.) A tanácsülésen kiderült: újabb fél évet késik a második generációs schengeni információs rendszer átadása. Az új céldátum: 2 008. december 22. A biometrikus adatok kezelésére is alkalmas SISII késlekedését az Európai Bizottság eddig is technikai nehézségekkel magyarázta. Petrétei elmondta: hazánk csatlakozni kíván a prümi egyezményhez. Ez egy egyelőre hét tagállamra kiterjedő belügyi együttműködés: a többi között DNSadatok cseréjét, a tagállami rendőrségek munkájának határokon túlmutató összehangolását, légimarsalloknak i degen felségjelű gépekre küldését teszi lehetővé. Lapunk kérdésére a miniszter elmondta: több kollégájával, csoportosan találkozott ugyan Franco Frattini igazságügyi EUbiztossal, de a magyarországi ügyek nem kerültek szóba. Frattini viszont szerdán Budape stre látogat. vissza Túléléséért küzd a révkomáromi Selye János Egyetem − Albert Sándor rektor magyarországi gyorssegélyt is szeretne Népszabadság • Szilvássy József • 2007. február 15. Súlyos anyagi gondokkal küzd a rév komáromi Selye János Egyetem – adta hírül a mai pozsonyi Új Szó. A tudósítás nem zárja ki azt sem, hogy márciusban akár csődbe is juthat a 2004.január 17én alapított, jelenleg egyetlen határon túli, állami magyar tannyelvű állami felsőktatási intézmény. A napilap szerint a gondot elsősorban az okozza, hogy az egyetem vezetősége megkésve nyúj totta be a hallgatók pontos létszámát, s ezért Jan Mikolaj oktatási miniszter a tavalyi költségvetésből a normatív támogatásra szánt összeg jelentős részét büntetésből visszatartotta. Emiatt a Selye János Egyetem a várt 802 ezer korona (57 millió forint) helyett ebből a tételből csupán 6 ezret kapott. Rövidesen nem lesz pénz az egyetemi oktatók bérének kifizetésére és a további szakok megnyitásához szükséges beruházásokra – olvasható a cikkben. Lapunk megkeresésére Viera Trpisová, a szlovákiai Oktatási Mi nisztérium szóvivője így válaszolt: -- Az Új Szó tájékoztatása pontatlan. Tavaly a révkomáromi egyetem – a többi szlovákiai felsőktatási intézményekhez hasonlóan – megkapta a költségvetés 90 százalékát, a maradék tíz százalékból pedig a hallgatói létszám pontosítása után járó normatív támogatást. Idén a Selye János Egyetem költségvetése 48,8 millió korona, ami 10,7 millióval több, az egy évvel ezelőtti összeghez képest. Béralapjuk ebben az esztendőben húsz százalékkal növekszik, vagyis 3,09 millió lesz. Ta valy októbertől a révkomáromi egyetem három karán – pedagógiai, közgazdasági és református teológiai – 972 nappali tagozatos és 1068 levelező, illetve doktorandusz hallgató tanul. A normatív támogatást ennek alapján számítottuk ki. Ugyanolyan módszer alapj án, mint a többi szlovákiai egyetemnél is, valamiféle elfogultságról tehát szó sem lehet – szögezte le a szóvivő. - A minisztériumi adatok korrektek, de az érem másik oldala az, hogy minden európai országban az új egyetemek, felfutásuk négyöt esztendeje idején különleges támogatási rendszer alapján működnek – nyilatkozta lapunknak Albert Sándor, a Selye János Egyetem rektora. Igy folytatta: -- Ugyanis a hallgatók létszáma csak évről évre növekszik, de a bérköltségek és az egyéb kiadások már most terhel nek bennünket. Példaként említem, hogy az idei tanévben hat hallgatóval nyitottuk a történelem szakot, ám ennek az akkreditálásához professzort és docenst kellett alkalmaznunk. Szeptembertől pedig az elsőéves hallgatók számára új tantermeket nyitunk, folya matosan korszerűsítjük a taneszközeinket, ami szintén
