Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-14
33 Forrás: Benedek István, Népújság Semmi rendkívülivel nem rukkolt elő a román politikum autonómiakérdésben, valójában csak egy elcsépelt régi választ adott egy új környezetben feltett régi kérdésre azáltal, hogy a román parlamenti pártok hangadói más kérdésekben soha nem tapasztalható egyetértéssel ítélték el minap a székelyföldi „autonómiareferendumot". Az idézőjel itt csupán az aktus romániai jogi megközelítésére vonatkozik. Azt maguk a kezdeményezők sem gond olják, gondolhatják komolyan, hogy a népakarat mostani kinyilvánítása elegendő lenne az autonóm státus elnyeréséhez. Ennek a referendumnak a valódi jelentősége tulajdonképpen a kezdeményezésre adott válasz, illetve a választ alátámasztó érvek megalapozot tsága, főleg abban az esetben, ha a reakciók nyomán további kérdések fogalmazódnak majd meg, és nem feltétlenül az áporodott bukaresti levegőben. Ugyanis most már teljes jogú tagjai vagyunk egy olyan földrésznyi közösségnek, ahol nem mindenki logikájába fér bele az, hogy miként lehet egységes és oszthatatlan nemzetállam egy olyan ország, mely lakosságának több mint tizede kisebbségi. Vélhetően az sem könnyen érthető egy igazi demokráciában szocializálódott európainak, hogy miként is lehetnek a kisebbségi jogok olyannyira rendezettek szép hazánkban, miként azt a kormányfő állítja, ha egyáltalán felmerül a közéletben az autonómiakérdés, és erről a naponta egymás torkának eső román államférfiak hirtelen baráti egyetértésben fenyegetően nyilatkoznak. És igaz ugyan, hogy politikai értelemben ez az államközösség még meglehetősen képlékeny, hiszen alkotmánya sincsen, de ha egyszer majd az is elkészül, remélhetőleg nem lesznek benne a közösségek önrendelkezésére nézve olyannyira kétszínű paragrafusok, mint a román alaptörvényben és jogrendszerben, ám közösségi jogszabályként elsőbbsége lesz a román törvényekkel szemben. Ezért jó, ha a székelyek referendumot tartanak, akkor is, ha az párhuzamos az épp aktuális román referendumtörvénnyel. Az álláspont és értelmezés kérdése, hogy egy jogállamban csak azt szabad, amit megenged a törvény, vagy az is lehetséges, amit nem tilt kifejezetten egy jogszabály. Mert a véleménynyilvánítás szép hazánkban sem tilos, de ahhoz hogy kinyilváníthassunk valamely téren egy véleményt, ezt kérdésben fel is kell tenni. Ettől még autonómok nem leszünk, de azonnali nyereségünk a dologból, hogy emlékeztetjük többségi polgártársaink szűklátókörűbb részét a realitásnak arra a részére, amiről gyakran hajlamosak megfeledkezni: ha tartották volna a 89 éve megtett ígéreteket, ma az autonómiakérdés sem lenne napirenden. vissza Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet Erdély.ma [ 20070214 - 08:01:37 ] Forrás: Szabadság Sólyom László magyar köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Bo c polgármester fogadta. Az államfő megyei és helyi önkormányzati képviselőkkel találkozott. A megbeszélések során Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. „Olyan politikát kell folytatnunk, amely egyesít, és nem széthúzáshoz vezet" – mondta a polgármester. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától ér tetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. Örülünk, hogy a korábbi magyarellenes légkör megváltozott" – fogalmazott az államfő. A zárt ajtók mögött zajló rövid megbeszélés után Emil Boc elmondta: – A kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság
