Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-10
8 reformfolyamatok következetességéről valamint a kis- és középvállalkozások életben tartásáról illetve lehetőségeiről. Dr. Hárshegyi Frigyes az OTP Románia bank vezérigazgatója, ismertette a bank által nyújtott lehetőségeket, és a bankban való garanciára utaló apró tényezőket. Itt elsősorban a hosszú lejáratú hitelek és a reálisan számarányokat jelentő kamatoké volt a főszerep. Hárshegyi úr szerint egy államháztartásban, már akkor nem beszélh etünk hiányról, ha a költségvetési mutatók a nullán mozognak. „Románia Uniós taggá válása után, a külföldről hozott hajtóerő óriási, éppen ezért mindenki arra törekszik, hogy az államháztartás hiányát minimizálja" – nyilatkozta a vezérigazgató. Ugyanakkor kifogásolta a jegybanki restítúciók eszméletlenül magas számarányát, és hozzátette: „fontolóra kellene venni ezek jelentős csökkentését". Karsai Béla, a Karsai Holding vezérigazgatója bemutatta, az idők folyamán hálózattá fejlődött cégcsoportját. Amit Ka rsai úr fontosnak tart a gazdasági pályán, azaz, hogy legyünk jók a kompetens és elkötelezett emberek vonatkozásában, a fontos változtatások gyors végrehajtásában, az emberek pozitív tapasztalatainak a kivívásában, a gondolkodás kidolgozásában és elterjesz tésében valamint a stratégia egységes felfogásában. Mint tartalom, mint pedig folyamat tekintetében. Fontosnak tartja azt, hogy az adott cég irányelveit és politikáját nemcsak a vezetőnek, hanem az utolsó sepregetőnek is ugyanúgy kell ismerni. Bod Péter Á kos előadását kárpótolva, az üzletembereknek egy kellemes meglepetésben lehetett részük. Hiszen a technikai világ lehetőségének köszönhetően, egy telefonon lefolytatott előadássorozatot hallgathattunk, illetve figyelhettünk végig. Az előadó neve igencsak s okat jelent az elektronika területén jártas embereknek. Hiszen a vonal túlsó végén, Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke beszélt, az integráció jelenlegi helyzetéről és a gazdasági trendekről. Amint elmondta az Unióban, sajátos kihívásokkal kell s zembenéznünk. A 15 állam mára csak a múlté. Nemcsak nekünk kell szembenéznünk a nemzetállamisággal, a különbözőségekkel, a megnövekedett különbségekkel és a gazdasági versennyel. Szükség van az átmenetekre és megoldásokra, a tanulásra és a rendeződésre. A ciklusok pulzálására, a lokális és a globális, a lemaradás és a felzárkózás, valamint a decentralizált és a centralizált szélsőségek között. A célok a következők: mindig csak felzárkózni, valamiben az élre törni. A rendezetlenségből átváltani a rendbe. His zen az Unióban az ipar piacvezért, a tudástartalom pedig folyamatosan növekszik. Megváltoztak a vállalati értékek. Már nem a növekvő teljesítménnyel egybekötött idő és költségráfordítás elvén alapul a piac. Szükség van egy referenciális gazdaság megteremté sére, amelyben úgy a politikusoknak, mint nekünk a társadalom közlegényeinek is fontos szerepe van. A magyarságnak egyetlen lehetősége a „segíts magadon, és Isten is megsegít". Ehhez viszont szükség volna a társadalmi összefogásra is – mutatott rá Fodor Is tván. Az ebédszünet után folytatódtak a fórum munkálatai. A házigazda szerepét ezúttal Modok Eszter, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének elnöke vette át. Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke, a Közösségi Vámkódexről, a vámmal kapcsolatos jogszabályi háttérről illetve a vámeljárásokról tartott előadást. Szó esett a közösségi az import és a harmadik országos árukról illetve az áfáról, illetékekről. A csatlakozás után megváltoztak a vámkezelési szabályok, magyarázta az elnö k. A vámtételeket figyelembe véve a vállalkozó megválaszthatja, az általa megfelelőnek tartott országot, mint vámkezelői régiót. Ehhez természetesen befolyásolja az ÁFA mértéke is, egy adott régión belül. Tüske Péter beszélt még az importexport ügyletekrő l, a szükséges eljárásokról és ügyvitelekről. Ezt követően Zsohár János építőipari szakember, elmondta, hogy az unióban az árú egységes és szervezett, ahol megvalósul az árú, illetve a tőke. Amint kifejtette az építőiparban, hatalmas lehetőségek rejlenek . „Statisztikákkal nem fogok most előhozakodni, mert csak azokban hiszek, amit magam hamisítok" – sütötte el a már ismert poént Zsohár. Az építőiparra úgy kell gondolnunk, mint Európa legnagyobb munkaerőfelvevő iparára. Ez a gazdasági szektor, csak Euró pában, 1000 milliárd euró értékben állít elő új terméket. Az iparág legnagyobb vállalkozása a Strabag, amely a tavalyi évben 9,3 milliárd euró értéket állított elő. 2005ben az iparág európai piaci részesedéséből 25%ot Németország, 14%ot Franciaország, 1 2%ot Olaszország, 10%ot Anglia és 7%ot Spanyolország termelt. Zsohár János fontosnak tartja egy építőipari szakmai szövetség létrehozását, amelynek feladata az érdekegyeztetés a külföldi konkurencia ellen. De nem szabad elfelejteni azt, hogy az adott Eu rópai Uniós szabványoknak is meg kell felelnünk. Az igazgató gazdaságfilozófiája szerint egy cég állapotát, a munkaerő
