Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-01
11 A társaság azért döntött az európai részvénytársasággá alakulás mellett , mert székhelyét így akarta Hollandiából Magyarországra helyezni. Mint Bojár Gábor, az igazgatóság elnöke lapunknak elmondta, a cég 1996ban a nemzetközi tőzsdei bevezetés okán települt Hollandiába, mivel azonban ott tevékenységet nem végzett, a székhely fenntartása jelentős költséggel és előre nem látható akadályokkal járt. Magyarország uniós csatlakozásával megszűntek azok a tőkepiaci szempontok, amelyek elengedhetetlenné tették mindezen nehézségek vállalását. A székhely áthelyezését valóban megkönnyítet te ugyan az európai részvénytársasággá alakulás, más szempontból azonban a társasági forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem kerülhették meg ugyanis, hogy egy 99 százalékban új alapszabályt kelljen megfogalmazniuk, miután a vonatkozó európai j ogszabály nagyon kevés konkrét, minden európai részvénytársaságra érvényes elemet tartalmaz. A legtöbb kérdésben a székhely szerinti tagállam törvényei az irányadók. Az átalakulás során a Graphisoft ezért azt tapasztalta, hogy mennyire gyerekcipőben is jár az európai jogharmonizáció – mondta Bojár Gábor. vissza Del Ponte a kemény vonal híve Belgráddal szemben Népszabadság • Szőcs László • 2007. február 1. Az Európai Unió ne újítsa fel a tárgyalásokat Belgráddal, amíg ké zre nem kerül a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics tábornok - közölte szerdán, Brüsszelben az EU vezetőivel Carla del Ponte. A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze megerősítette: a tizenkét éve megvádolt tábornokot a szerb hadsereg fedezi. Del Ponte attól tart, ha az EU felújítja a tárgyalásokat a stabilizációs és társulási egyezményről, akkor biankó csekket ad Belgrádnak, amely ugyanúgy nem működik majd együtt Hágával, ahogy Vojiszlav Kostunica kormánya sem tette. Del Ponte azért hívta fel most er re a figyelmet, mert az uniós külügyminiszterek február 12én esetleg a nyár óta szünetelő megbeszélések felfüggesztéséről dönthetnek. Az EU tanácsa rendre kimondja a "teljes körű" együttműködés szükségességét Hágával, de egy, a Balkánon különösen érdekelt országcsoport, benne hazánkkal újabban azt az értelmezést szorgalmazza, hogy e feltétel a tárgyalások lezárásáig teljesülhessen. A tagállamok igyekeznek minél jobban támogatni az EUbarát erőket, de egyesek még tartanak egy ekkora gesztustól. Akkor is, ha majdnem ugyanezen tagállamok NATOkeretekben a szerbiai választások előtt békepartnerséget ajánlottak Belgrádnak, hogy kifogják a szelet a radikálisok vitorlájából. A svájci Del Ponte szeptember közepén akkor is távozik hivatalából (nyolc év után), "ha Karadzsics és Mladics ma este előkerül." (Radovan Karadzsics rejtőzködéséért Hága a boszniai szerb vezetést hibáztatja.) A főügyész úgy véli: a munka dandárját már elvégezte, a két hiányzó fővádlott ellen rengeteg bizonyítékot gyűjtöttek. A törvényszék - a mely 2010ig működhet - nem húzhatja le a rolót Karadzsics és Mladics elítélése nélkül. Fausto Pocar, a törvényszék elnöke egyébként nemrég számolt be a perek előrehaladásáról. A 161 vádlott közül száznak az ügyét már lezárták, a többiekét most tárgyaljá k, vagy fellebbezés van folyamatban. Összesen hatan bujkálnak még. Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök tavalyi halálát követően Vojiszlav Seselj szerb radikális vezér az első számú közellenség a Hága melletti scheveningeni börtönkomplexumban. Pere sz ünetel, mivel tavaly év végi éhségsztrájkja után lábadozik: ekkor 19 kilót fogyott. A jelenlegi perek közül különös érdeklődésre tart számot közülük a Dragomir Milosevics, a boszniai szerb hadsereg egyik volt parancsnoka elleni, most kezdődött eljárás. Őt Szarajevó ostroma kapcsán vádolják a polgári lakosság elleni akciók irányításával. Elődjét, Sztaniszlav Galicsot nemrég életfogytiglani börtönre ítélték. Tömegsírokat keresnek Boszniában Több mint 18 ezer áldozat földi maradványait hantolták ki különbö ző tömegsírokból az elmúlt tíz évben Boszniában - nyilatkozta Amor Masovics, a boszniai eltűntek felkutatásával foglalkozó szervezet vezetője. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború halálos áldozatainak számát 100 ezer és 150 ezer közé teszik, 12 ezer háb orús áldozatot rejtő tömegsírok után még mindig kutatnak. vissza
