Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-16
22 Nem újdonság, hogy az Európai Parlament padsoraiban több olyan képviselő is helyet foglal, akinek legfőbb célja az uniós intézményi rendszer szétverése. Románia és Bulgária csatlakozásával azonban húsz EPhonatya előtt meg is nyílt az út, hogy megalapítsák szélsőséges frakciójukat, amelyet tegnap még köszöntöttek is Strasbourgban. Tisztújítás Strasbou rgban. Komoly változásokat hoz az új év az Európai Parlament számára, amely e héten tartja idei első plenáris üléseit Strasbourgban. A 2004 – 2009es európai parlamenti ciklus félidejéhez érkezett, ilyenkor pedig tisztújítás esedékes. Josep Borrell leköszönő elnök tegnap még köszöntötte a két új tagországból, Bulgáriából és Romániából érkezett képviselőket, ma pedig megválasztják az új házelnököt és az alelnököket is. Az EP létszáma 2009 végéig 732ről 785re emelkedik. Az EU soros elnöki tisztét betöltő néme t kancellár, Angela Merkel szerdán reggel ismerteti programját a képviselőkkel, majd az EP szavaz a harmadik uniós vasúti jogszabálycsomagról. (MN) A bolgár Dimitar Sztojanov neve tavaly ősz óta Magyarországon sem cseng teljesen ismeretlenként, ő volt ugy anis az, aki még megfigyelői státusban raszszista kijelentéseket tett a néppárti Járóka Líviára. Pártja, az Ataka a 2005ös parlamenti választásokon jutott be nyolcszázalékos eredménnyel a szófiai parlamentbe, elnökjelöltjük, Volen Sziderov pedig a második fordulóban közel a szavazatok egynegyedét söpörte be Georgi Parvanovval szemben. Az európai sajtó jelentős része szörnyülködve írt arról, hogy a Bulgáriában cigánytáborok felépítését szorgalmazó, avagy Romániában szélsőségesen magyarellenes kijelentéseket tevő, a zsidókból pedig egyik képviselőjük szerint szappant gyártani kívánó politikai csoportosulások tényezővé válhatnak az európai törvényhozásban. E tényt a másik oldalról megvilágítva azonban látnunk kell azt is, ezek a pártok – így például a NagyRom ánia Párt, avagy az olasz fasizmusra büszke Társadalmi Akció – azért tehették be a lábukat tegnap az EP strasbourgi épületébe, mert választóik feljogosították őket erre. Az Identitás, Szuverenitás, Tradíció (IST) névre keresztelt EPfrakció tagjai eddigi m egnyilatkozásaik alapján többek között leállítanák a bevándorlást, megszakítanák a tárgyalásokat Törökországgal, elvetnék a közös alkotmányt, s hazaküldenék az olcsón dolgozó külföldi munkavállalókat. Ezen kérdések miatt eddig is épp eleget fájt a brüsszel i vezetők feje, s ezek után még nehezebb dolguk lesz. vissza Nyelvi háború Kárpátalján Magyar Nemzet 2007. január 16. Szerző: Kákonyi Péter A Kisebbségkutatás című periodika legújabb számában olvasható Csernicskó István tanulmánya, Az ukrán – orosz nyelvi háború és a kárpátaljai magyarság. „Az 1991ben függetlenné vált Ukrajna nyelvi helyzete a szuverenitás másfél évtizedében folyamatosan változásban, mozgásban van.” A fiatal állam – mint a szerző megállapítja – kettéválik, nevezetesen „a nagyrészt homogén ukrán nyelvű északészaknyugati, illetőleg a jelentős orosz nyelvű lakossággal rendelkező délidélkeleti régióra”. Mindez politikai hasadással is együtt jár. Az ukrán – orosz nyelvi vita gyökerei történelmiek. „Bonyolítja az ország nyelvi helyzetét – folytatja Csernicskó – , hogy a de jure egynyelvű Ukrajna de facto kétnyelvű… Máig teljesen természetes például, hogy a külföld előtt az országot ismertté tevő híres sportolók (…) gyakorlatilag csak oroszul nyilatkoznak, akár külf öldön, akár hazájukban…” Az ukrán értelmiségi elit természetesen az anyanyelve terjesztését és hivatalosságát tekinti fő céljának, ami ellen az oroszok tiltakoznak, ezt jogaik megnyirbálásának tekintik. A kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság e két m alomkő között őrlődik. A 2003ban deklarált Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája nyomán több önkormányzat is olyan rendelkezést hozott, mely szerint „az ukrán mellett az orosz is egyenrangúan használható a hivatali életben”. Az ukrán naciona lista Viktor Juscsenko és köre ezt a határozatot semmisnek nyilvánította. Csernicskó az említett általános áttekintés után a magyarság helyzetét vizsgálja ellesett (hivatali) párbeszédeket idézve. Megállapítja: „A hivatalos ügyek bonyolításában nemcsak az írásbeliség, hanem a szóbeliség szintjén is elengedhetetlenül szükséges az ukrán nyelv ismerete, és az orosztudás is nagy előny.” Aki viszont se oroszul, se ukránul nem tud, annak felkophat az álla. Aligha túlzás, amit Csernicskó végső konklúzióként megfog almaz: „A kárpátaljai magyar közösség jelentős részének gyakorlatilag esélye sincs az ukrán és az orosz nyelv megfelelő szintű elsajátítására, ezért az országban dúló ukrán – orosz nyelvi, politikai és gazdasági pozícióharcban a magyar kisebbség vesztésre ál l.” vissza RMDSZlista: tizenkét jelölt, két befutóhely Erdély.ma [ 20070115 - 22:41:40 ] Forrás: Gazda Árpád, Krónika
