Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-04
21 kialakult h elyzetet, amelyre szerinte kizárólag a párbeszéd és nem a feszültségteremtő intézkedések útján lehet megoldást találni. „Általában véve minden olyan intézkedés nemkívánatos, amely feszültséget teremt, ám a Kolozsváron történt konkrét lépésekről nem kívánok véleményt mondani. Azt azonban elmondhatom, hogy a feszültségkeltő döntések nem járulnak hozzá egy multikulturális, többnyelvű közeg működéséhez” – válaszolta az uniós biztos arra a kérdésünkre: szerinte a többnyelvű feliratok mellett síkraszálló Bolyai K ezdeményező Bizottság képviselőinek akciója vagy a táblák elhelyezése miatt született kirekesztő rektori intézkedés vezetett a nemkívánatos helyzethez. A mindeddig független, januártól viszont az európai liberálisok táborát erősítő Leonard Orban lapunknak elmondta, szélesebb kontextusban kell vizsgálni az erdélyi magyar közösségnek az önálló állami magyar egyetem létrehozását célzó igényét. „A legjobb megoldásnak ebben az esetben is a párbeszédet tartom. Ez vezethet oda, hogy teljesítjük az egyik fél méltán yos igényét, másrészt pedig tiszteletben tartjuk a másik fél érzékenységét” – hangsúlyozta Románia EUbiztosa. A kolozsvári BBTE szenátusa decemberben másodszorra is kizárta az oktatók köréből a többnyelvű feliratokat, önálló magyar karokat, valamint a Bolyai Egyetem visszaállítását követelő Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust. Az intézkedés hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki: a magyarországi parlamenti pártok vezetőihez hasonlóan Erdély nagyvárosaiban tüntető magyarok ezrei követelték az oktatók visszahelyezését. vissza Radikálisok fúziója - A szlovák államfő pártja egyesü l Ján Slotáék mozgalmával Magyar Nemzet 2007. január 4. Szerző: Neszméri Sándor Bombaként robbant a szlovákiai politikai életben a hír, hogy az idén egyesülhet a Ján Slota nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a parlamenten kívüli Demokráciáér t Mozgalom (HZD). Az egyesülés lehetőségéről Ján Slota nyilatkozott a sajtónak. A pártfúzió híre azért okozott vihart, mert mint ismeretes, a Demokráciáért Mozgalmat Ivan Gasparovic jelenlegi köztársasági elnök alapította 1998ban, amikor hátat fordított V ladimír Meciar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmának (HZDS), s bár Szlovákiában ez szokatlan, elnökké válása után sem függetlenítette teljes egészében magát a pártjától, minthogy a mai napig az államfő a HZD tiszteletbeli elnöke. A szakértőket azonban nem lepte meg a hír, Grigorij Meseznikov politológus, a Közéleti Kérdések Intézetének igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, összeillik a két párt, a HZDben megalakulása óta jelen van a nacionalizmus, ez a fúzió éppenséggel természetesnek tekinthető. A po litológus szerint azonban kevesebbet nyer rajta Slota pártja, mert a HZD egyszer sem tudott egyedül a parlamentbe jutni, politikailag gyakorlatilag súlytalant, ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy az együttműködés már régebbi keletű, hiszen Ivan Gasparov ic 2004ben, az elnökválasztás idején „Nemzeti Koalíciót” alakított, amelynek legerősebb tagja éppen a Slota vezette nemzeti párt volt. Marek Trubac, a köztársasági elnök szóvivője szerint Gasparovic nem kíván beavatkozni a két párt párbeszédébe, a döntés t a párttagokra bízza. Néhány elemző azonban úgy látja, Szlovákia szempontjából jobb lenne, ha az államfő még a két párt egyesülése előtt lemondana a HZD tiszteletbeli elnöki posztjáról, mert az SNS miatt már így is szalonképtelen a kormány. vissza Reformok előtt áll az MKP Magyar Nemzet 2007. január 4. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) mind a júniusi parlamenti, mind a decemberi helyhatósági választáson megőrizte pozícióit, bár az eredmények jobbak is lehettek volna – így l ehetne röviden összefoglalni az MKP elnökségének azt az értékelését, amelyet tegnap tárgyalt meg a közelgő országos kongresszusra készülve. Egyelőre a dokumentum „nem tartozik a nyilvánosságra, azt az országos tanácsnak is meg kell tárgyalnia, s a végső d öntést a kongresszus hozza meg, mert öszszefügg a tervezett alapszabálymódosítással” – tájékoztatta lapunkat Bárdos Gyula elnökségi tag, a párt parlamenti frakcióvezetője. Bárdos szerint a parlamenti választások előtt kiegyeztek volna azzal, hogy húsz man dátumhoz jutnak a 150 fős parlamentben, „de az elgondolkodtató, hogy 2002höz képest övenezer szavazót vesztettünk”. A frakcióvezető ugyanakkor azt is elmondta, már korábban érezhető volt, hogy „helyi és regionális szinten olyan szembenállások alakultak ki a párton belül, amelyek elriasztották választóinkat, s amelyek az év végén még inkább megmutatkoztak a helyhatósági választások alkalmával”. Az MKP ugyan 216 polgármesteri helyet szerzett, és sok esetben támogatta a független jelölteket is, képviselőiknek a száma országosan meghaladja az 1600at, a pártok
