Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-31
21 tehető, illetve abb ól, hogy 23 területi kamarájuk és nyolcvan irodájuk működik országszerte. Hiszen a megyéken belül is van ma már kamarai hálózat. Ezáltal teljes az országos lefedettség. A kamara készen áll arra is, hogy ezekre az alapokra építve rendezvényeket szervezzen, kiállításokra, üzletembertalálkozókra, egyéb üzleti, vállalkozói fórumokra mozgósítson – mondta Dunai Péter. Ez már nem az a koncepció, mint a kilencvenes évek közepén, amikor az ITDH társtulajdonosaként próbált részt vállalni a kereskedelemfejlesztésből – ismerte el a főtitkár. Akkor az volt a kiindulópontjuk, hogy a külpiaci hálózatnak az ITDHhoz kerülésével, első lépésként annak finanszírozásába szállnak be, ezt az akkori terveik szerint a résztulajdon megszerzése követhette volna, s ezzel a jóval aktí vabb szerepvállalás is. Ám ezeket a terveket keresztülhúzta a kötelező kamarai tagság megszüntetése, emiatt forrásaikat a túlélésre kellett használniuk, a tevékenység bővítésére nem jutott. Így ma már csak abban gondolkodnak a kamaránál, hogy a befektetésö sztönzést az ITDHnak hagyva, maguk a kereskedelemfejlesztésben aktivizálódnak az eddigieknél is jobban. VG A harmadik vegyes kamara A szerb – magyar vegyes kamara nem a határ menti, illetve a magyar – magyar üzleti kapcsolatfejlesztést tűzi ki elsődleges c élként. Hatósugara kiterjed majd Montenegróra, BoszniaHercegovinára és Macedóniára is. Belgrád lesz ebben a délkeleteurópai lobbitevékenységben a hídfőállás – fogalmazott Dunai Péter. A GKM forrásokkal is támogatja ezt a tevékenységet. Tavaly a két vegy es kamarának 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a tárca, azt elsősorban PRra, nyomdai költségekre, holnapfejlesztésre és rendezvényszervezésre költötték. Ám csak részben, miután csupán 18 milliót használtak fel, de a maradványt áthozh atták erre az évre. A szerb kamara megalakításához és idei működtetéséhez 12 millió forintot kértek a tárcától. vissza Göncznek levele van arról, hogy a románok félrevezették MNO 2007. január 30. 17:34 A kolozsvári egyete mről kirúgott egyik oktató, Hantz Péter levélben fordult Göncz Kingához azzal kapcsolatban, hogy a román külügyminiszternek a BabesBolyai Tudományegyetem magyar nyelvű feliratai ügyében tett állításai nem felelnek meg a valóságnak. Hantz Péter, az egyik kirúgott oktató hétfőn a magyar külügyminiszternek címzett levelében arról ír, hogy Ungureanu levele „számos ponton nem felel meg a valóságnak". Emlékezetes: a román külügyminiszter arról tájékoztatta magyar kollégáját, hogy egy szenátusi határozat szerint július elsejétől magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az BabesBolyai Tudományegyetemen. A volt egyetemi oktató 17 pontban bizonyítja a Göncz Kingának írt levélben, hogy nem létezik a román külügyminiszter által emlegetett szenátusi határozat, vagyis továbbra sincs garancia a táblák visszahelyezésére. Göncz Kinga jelenleg a KözelKeleten tárgyal, és a hét végén érkezik haza. Hantz Péter levelére – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő – hazaérkezése után válaszolni fog. Nem létezik Néhány napja az MN O az Új Magyar Szó és az erdélyi Krónika alapján szintén arról számolt be, nem létezik a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetem szenátusának határozata. A román külügy ezt követően elismerte, nincs ilyen dokumentum, egyébként pedig indokoltnak tartották a két magyar egyetemi oktató elbocsátását. vissza Aggodalmak az etnobiznisz miatt Magyar Nemzet 2007. január 31. Szerző: Joó István Több nemzetiség esetében óhatatlanul torz eredményhez fog vezetni a területi és országos kisebbségi önkormányzati választás. Ennek oka, hogy ősszel – következmény nélkül – sok álkisebbségi került be a helyi kisebbségi önkormányzatokba. Márpedig minden képviselő elektornak számít március 4én.
