Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-30
22 - A nemzetpolitika kapcsán méltatlanul kevés szó esik a Kárpátmedencén k ívül élő diaszpóra közösségekről, az ún. nyugati magyarságról. Globalizálódó világunkban új lehetőségek nyílnak a velük való együttműködésre. Fel szeretnénk kérni őket, legyenek Magyarország és a magyarság ügyének támogatói, kapcsolódjanak be a történelem adta új helyzetből adódó feladatok realizálásába. - Olyan irányba kell előrehaladnunk, amely a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban koncentrál a szülőföldön való boldogulás és gyarapodás gazdaságiszociális feltételeire. Vagyis olyan nemzetpolitikát kell folytatni, amely az identitásmegőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikából és a versenyképességet, a gazdaságitársadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiák rendszeréből áll. Erre azért van szükség, mert az eur ópai uniós tagság nem garancia, csupán lehetőség. A magyar érdekérvényesítés kerete, a modernizáció hajtóereje, ha megragadjuk és kihasználjuk az ezen keretek által biztosított lehetőségeket. - A felzárkózás, az együttműködés, a közös fejlesztési stratég iák, közös térség és intézményfejlesztés kialakítását kell előtérbe helyezni, mely tízezrek, százezrek számára teszi lehetővé a nemzetegyesítés cselekvő megélését. Az Európa Unió pályázati rendszereivel kompatibilis módon, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikát alakítunk ki, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan, építve az együttes kormányüléseken elért eredményekre. A nemzetpolitika megújítása során az a cél vezeti a Kormányt, hogy az e területhez kapcsolódó erőforráso k a szellemi és gazdasági értéktöbblet teremtést szolgálják. - Miután a határon túli magyarság lakóhelye, életminősége és a szülőföldjének adottságai okán eltérő helyzetben van, szükségszerű, hogy az alapvető célok azonossága mellett differenciált lépése kre kerüljön sor. - A Kormány érzékenyen követi, hogy a magyar közösségeknek az identitás megőrzéséhez, a kisebbségi és közösségi lét megéléséhez fűződő legitim igénye és - a nemzetközi közösség által általánosan elismert normák szerint alapvetőnek számí tó - jogai hogyan érvényesülnek. Amikor a demokrácia alapelveivel, az emberi jogokkal és a kisebbségi jogok európai normáival ellentétes lépéseket, illetve a magyar közösségek érdekeit sértő, jogaikat csorbítani igyekvő törekvéseket tapasztal, a Kormány a kétoldalú kapcsolatrendszer minden rendelkezésre álló lehetőségét éppúgy, mint az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet valamennyi lehetséges fórumát és formációját felhasználja arra, hogy ezekkel a jelenségekkel szemben fellépjen. - A változások ra tehát figyelemmel kell lenni: A magyar kormány e területen végrehajtott intézményi átalakítása ennek jegyében folyt ezekben a hónapokban. A feladat: nem csak azokat a lehetőségeket kell maradéktalanul kihasználni melyek az EU térségünkbeli kibővüléséből adódnak, hanem különös figyelmet kell fordítani a kisebbségi létből adódó versenyhátrányra és az ebből a közvetlen lehetőségből egyelőre kimaradókra is: Vajdaság és Kárpátalja magyarjaira. II. A támogatáspolitika és fejlesztéspolitika intézményi hátteré nek kialakítása - szervezeti intézkedések 1. Az átalakítás elvi háttere Magyarország eddig is sok segítséget nyújtott a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek, de meggyőződésünk, hogy új elvek alapján, az eddigi hangsúlyosan támogató politika az együttműködés, a közös felelősségvállalás kerül előtérbe. Így a források hatékonyabb felhasználása is lehetővé válik. Az új politika ezért - hangsúlyozottan nem csak segélyezés - több lábon áll. Ugyan akkor a támogatási rendszeren belül kezdeményeztük a z átláthatatlan, sokcsatornás, gyakran párhuzamos támogatásokat nyújtó rendszer megreformálását. A Szülőföld Alap bővülő forrásokkal és feladatkörrel a legjelentősebb pályázati lehetőséggé válik a külhoni magyar programok számára az oktatás, a kultúra és a tudomány területein. Nem lehet azonban minden támogatást pályázatoktól függővé tenni: a rendszer igényli a stabilitást, a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, ezért megmaradnak a költségvetési normatív jellegű támogatások is: a témában érintett szaktár cák továbbra is folytatják ezen feladataikat (ld. oktatás, kultúra), támogatják az identitásmegőrző programokat, végrehajtják a kedvezménytörvényt. A Miniszterelnöki Hivatal a külhoni magyarság véleményét meghallgatva alakítja ki a nemzeti jelentőségű inté zmények és programok körét, melyeket előre tervezhető módon kívánunk támogatni - a minőségbiztosítási szempontok fokozott érvényesítésével. A rendszer új pillére az uniós forrásokra alapuló fejlesztéspolitika. Feladatunk itt a külhoni magyarok lehetőségek ről való tájékoztatása, versenyképességük növelése, a források eséllyel történő megszerzésére való felkészítésük, helyzetelemzés a közös térség és intézmény fejlesztés érdekében. A szomszédos országokban élő magyarságot a magyarországiakkal együtt, egysz erre kell egységes egészként kezelni, s így bevonni őket a hazai és uniós lehetőségek kihasználásába, így például megnyitni számukra a hazai felsőoktatást; de egyúttal figyelembe venni a regionális sajátosságokat, a lemaradó régiók versenyhátrányát csökken teni. Az identitás megőrzése és a szülőföldön való boldogulás célként való meghatározása ma már kevés: a kisebbségi létből fakadó egyenlőtlenségeket kell csökkentenünk. 2. Intézkedések
