Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-29
12 A közvéleménykutatások szerint Traian Basescu igen nagy népszerűségnek örvend , így az esetleges népszavazás sikere teljesen bizonytalan. Az ellenzék számára azonban az is nagy eredmény lenne, ha az államfőt sikerülne a parlament előtti magyarázkodásra rákényszerítenie. Basescu azzal váltotta ki az ellenzékiek haragját, hogy a múl t héten közölte: figyelmeztetett több minisztert, vigyázzanak arra, hogy mit beszélnek telefonon, mert a titkosszolgálati lehallgatásokban rájuk nézve terhelő adatok vannak. A bejelentésnek a koalícióban lévő Demokrata Párt (DP) és Nemzeti Liberális Párt (NLP) közötti háborúban a demokraták hasznára kellett volna válnia (Basescu ugyanis a háttérből irányítja a DPt), csakhogy Calin Popescu Tariceanu kormányfő, aki egyben az NLP elnöke, visszavágott. A miniszterelnök szerint őt nem tájékoztatták arról, hog y kabinetjének tagjait lehallgatják. Basescu bejelentését a civil társadalom és a sajtó jelentős része is elítélte. A liberálisok hétfőn és kedden tanácskoznak az ügyről. Tariceanu azt javasolta, hogy a liberálisok ne támogassák az ellenzéki kezdeményezé st, de úgy vélte, a kérdésről a párt vezető testületének kell döntenie. Varujan Vosganian liberális gazdasági miniszter szerint a történteken az államelnöknek és a liberálisdemokrata pártszövetségnek mindenképpen el kell gondolkoznia. Emil Boc DPelnök úgy vélekedett, hogy amennyiben a liberálisok támogatnák az államfő menesztését, a demokrataliberális szövetség értelmét veszítené, és a közös kormányzás folytatása lehetetlenné válna. Az RMDSZ közölte: nem támogatja az államfő elmozdítását. Nem kizárt, hogy cserében a szövetség vezetői a DP kedvezőbb hozzáállását kérik majd a kisebbségi törvénnyel szemben. Induljon független jelöltként a májusi európai parlamenti választásokon Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke - erre kérték fel őt a hét végén tartott kolozsvári tanácskozásukon a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) kívüli erdélyi magyar politikai és civilpolitikai szervezetek képviselői. (MTI) vissza Zűrzavar az EUalkotmány körül − A "madridi klub" meg akarja menteni a tagországok egy része által már ratifikált szöveget Népszabadság • Szőcs László • 2007. január 29. Már nemcsak tartalmi kérdések osztják meg az EUtagállamokat és az uniós intézményeket, hanem az is, ki kivel miről ( nem) egyeztet. Egyesek húznák, mások viszont vonnák - az EU alkotmányszerződésének újjáélesztésével kapcsolatos problémák ismét kiütköztek az elmúlt napokban. Miközben egy "az alkotmány barátainak" nevezett, húsz országból álló csoport (tizennyolc, a szö veget már ratifikált tagállam, köztük hazánk és a soros EUelnök Németország, valamint Írország és Portugália) Madridban tanácskozott a hogyan továbbról, Mirek Topolánek cseh kormányfő kerek perec megmondta Angela Merkel német kancellárnak: a jelenlegi szö vegváltozat megbukott, ennek alapján nem lehet előrelépni, s "különösen az európai polgárok számára olvashatóbb, átfogóbb, átláthatóbb dokumentumra van szükség". Václav Klaus államfő még elzárkózóbbnak mutatkozott a kancellár prágai tárgyalásain. A "madr idi klub" üzenete az lett: meg kell menteni a 2004 őszén Rómában aláírt alkotmányszerződés lényegét, s amivel csak szükséges, ki kell egészíteni a szöveget. - Fejleszteni akarjuk, nem pedig elvenni belőle - mondta Alberto Navarro, a házigazda EUügyi minis zter. Az "alkotmány barátai" most már a szöveget tavalyelőtt megbuktató franciáktól és hollandoktól, illetve a ratifikációt leállító ötöktől várnának konstruktív hozzáállást - ám ezen az oldalon elég nagy a csend. A két esélyes francia elnökjelölt közül a szocialista Ségolene Royal szociális vonatkozásban erősítené meg a szöveget, majd 2009ben újra népszavazásra bocsátaná, a jobboldali Nicolas Sarkozy viszont egy "minialkotmányban" gondolkodik. A briteknél Tony Blair távozása a távoli jövőbe tolhatja ki a jóváhagyást; ő viszonylag EUbarátnak számít várható utódjához, Gordon Brownhoz képest is. Lech Kaczynski, az euroszkeptikus lengyel elnök kijelentette: "az alkotmányszerződés elutasítása semmilyen válságot nem idézett elő az EUban".
