Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-27
7 – Mi a véleménye az unió további bővüléséről egy, a bővülésért nem igazán örvendő nyugateurópai közvélemény mellett? – Nagyon jó dolog, hogy Románia és Bulgária az unió tagja lett. Fontos számunkra a Balkán, e területen még sokat kell dolgozni, elsősorba n a stabilitásért, és el kell érni, hogy az uniós alkotmányt is tető alá hozzuk. A balkáni stabilitás a mi stabilitásunk is. E stabilitásba beletartozik az emberkereskedelem megszüntetése is. – Magyarországon nagy a rokonszenv Horvátország iránt. Mikorra várja a horvát csatlakozást? – Nekem és azt hiszem, frakciónk nagy részének is Horvátország az EU része. A tényleges belépéshez eleget kell tenni a csatlakozási feltételeknek, vagyis le kell zárni a csatlakozási fejezeteket. De ha már a személyes érzéseme t kérdezte a csatlakozási dátumot illetően, azt hiszem, hogy ez 2010 előtt lesz. Zágráb csatlakozása is az európai stabilitást szolgálná. Nincs még alkotmányos szerződésünk, és először ennek elfogadását kell biztosítanunk. Ennek a kérdésnek a sikeres megol dása természetesen módosíthatja a horvát csatlakozást. – Európában két ellentétes tendencia van. A nacionalizmusé, a hazafias gazdaság hangsúlyozásáé és a brüsszeli „unionizáló” tendencia. Ezek hogyan egyeztethetők össze? – Elzászból való vagyok. Mi, aka ratunkon kívül, négyszer változtattunk állampolgárságot. 1947ben születtem, de szüleim jókora nacionalizmust éltek át. Meggyőződéses európai vagyok. Kétségtelen, hogy most mozgásban vagyunk. Európaiak vagyunk, és a világ részei. A nacionalizmusnak nincs l étjogosultsága, még gazdasági szinten sem. Dolgoznunk kell azon, hogy a nacionalizmus visszaszoruljon, gondolok például az energiaügyi kérdésekre is. – Hazájában, Franciaországban maga a köztársasági elnök és a miniszterelnök is hangsúlyozza a gazdasági h azafiságot. – Kétségtelen, hogy a nacionalizmus létezik. De nézze meg a francia nacionalizmust például a Renault márka fényében. Ha a gyártást csak Párizsra korlátoznánk, akkor a Renaultg yémánt hamarosan eltűnne. Ha viszont európaiak maradunk a Renault értelmében, akkor még sokáig francia márka marad. – Véleménye szerint a bevándorlás Európába végeredményben negatív vagy pozitív? – A „pozitív bevándorlás”, mint Nicolas Sarkozy belügymini szter azt gyakran említi, pozitív. Vagyis az ellenőrzött bevándorlás, tehát nem az emberkereskedelem. Magának a migrációnak pedig az európai politika részének kell lennie. Nem lehet egyrészt egy schengeni rendszert fenntartani, másrészt viszont nem rendelk ezni az emberek határokon átmenő szabad áramlásával, ami nem lehet kizárólagosan nemzeti kérdés. Nekem tehát semmi bajom az irányított, átlátható migrációval. Arra is ügyelni kell, hogy az mindenki számára átlátható legyen, és arra is, hogy mi az eredete e nnek a migrációnak. Ha megnézi Franciaországot, ott sok afrikai él. Azt hiszem, hogy Európa nem tett eleget Afrikában azért, hogy az embereknek ne kelljen elhagyniuk kontinensüket. Vagyis itt kétfajta politikáról van szó. Egyrészt migrációs politikáról, eu rópai migrációs politikáról, másrészt pedig középés hosszú távon meg kell engednünk azoknak a befogadását, akik szegények, nincs mit enniük saját hazájukban, és olyan országokban keresnek új hazát, ahol – ahogyan szoktam mondani – eszközeinken túl élünk, ahol túl sok ennivaló van. Ezt a két dolgot nem igazán könnyű „menedzselni”. Az európai politika itt sem lehet nemzeti, nacionalista. Nicolas Sarkozy elnöki kampánybeszédében elmondta, hogy különbséget kell tenni a titkos és a „normál” bevándorlás között. – Nem kellene inkább a demográfiát befolyásolni? Hogy több gyerek szülessen? – Nem akarom, hogy félreérthető legyek. Számomra az emberek európai áramlása nem emigrációs kérdés. Mint ahogyan a francia szélsőjobb és sok más francia párt oly rosszul használ ta fel a lengyel vízvezetékszerelő imázsát, hogy azután nemmel szavazzanak az uniós alkotmányra. Nem. Az európaiaknak szabadon kell áramlaniuk Európában. A kívülről jövő bevándorlást pedig európai szabályoknak megfelelően kell biztosítani. – Mi annak a j elentősége, hogy az unió három legfontosabb intézményének élén néppártiak állnak?
