Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-24
24 szövetség operatív tanácsa tegnap a bukaresti kémbotrányban érintett Nagy Zsolt távközlési, illetve Winkler Gyula kereskedelmi minisztert jelölte az EPlista első két befutóhelyére, míg a mandátumszerzés szempontjából bizonytalannak számító harmadik helyet Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár tölti be. Negyedik helyen a nemzeti tanácsok, valamint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) köreiben egyaránt elfogadott Sógo r Csaba szenátor szerepel. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a napokban közölte: a magyarság érdekében maga is vállalná az EPjelöltséget. Befutóhelyet kaphat azonban az erdélyi jobboldalnak tulajdonított listán: az MPSZ, az EMNT, a Széke ly Nemzeti Tanács ugyanis független jelölttel kíván indulni az európai választáson. vissza Él a titói idők szlogenje - A VMSZ nem vállal kormányzati kirakatszerepet Magyar Nemzet 2007. január 24. Szerző: Sebestyén Imre A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három mandátumot szerzett a szerbiai parlamenti választásokon. Kasza József pártelnök a választási eredményeket értékelő sajtóértekezletén nem titkolta elégedetlenségét. Mik voltak a VMSZ ilyen szereplésének az okai? – er ről kérdeztük Dévavári Zoltánt, a párt elnökségi tagját. Kudarcként éli meg a pártvezetés a hét végi választási megméretés eredményeit? – Megítélésem szerint a VMSZ esetében választási kudarcról nem beszélhetünk, viszont sikerről sem. Ami a konkrét eredmé nyeket illeti, inkább állagmegőrzésről. Jobb eredményre számítottam, reálisnak tartottam a 6064 ezer szavazatot, a négyöt képviselői helyet. – Mivel magyarázza, hogy a vajdasági magyar választótestület jó része elpártolt nemzeti pártjaitól, s vagy nem sz avazott, vagy nem magyar pártokra adta voksát? – A magyar közösség számaránya éves szinten átlag egyszázalékos csökkenést mutat. Ez azt jelenti, hogy most 220 ezer választásra jogosult magyar szavazó él a Délvidéken. Ha a 60 százalékos országos részvételi arányt kivetítjük a magyar közösségre, azt látjuk, hogy 120130 ezer magyar választópolgár járulhatott az urnák elé. Ennek nagyjából a fele a két magyar pártra adta a voksát – 51 arányban – , míg a többiek másra. (A VMSZ 55 ezer szavazatot kapott – a szerk .) A magyar pártoktól való elfordulás elsősorban a tömbben – a Tisza mentén – számottevő. Ennek több oka van. Bizonyára jelentősen hozzájárult ehhez a magyar pártok ottani szervezeti tagságának nem megfelelő személyi összetétele is, azonban megítélésem sze rint a gazdasági kérdések, az asszimiláció és részben a titói éra szocializációja is ludas ebben. Legyünk reálisak: ma a délvidéki magyarság nagy többsége nagyon rossz gazdasági helyzetben él, pártja, a VMSZ ezen a téren nem tudott sokat tenni, hiszen a ga zdasági kulcskérdésekről általában Belgrádban döntenek. Nem véletlen, hogy a mostani választási programunk jelentős részét éppen ezek a kérdések tették ki, amelyektől elállni ezután sem fogunk. Másrészt pedig – akár tetszik nekünk, akár nem – a titói idők testvériségegység szlogenje akarvaakaratlanul is él a délvidéki magyarságban, s sokan már csupán attól, hogy egy szerb politikus magyarul szól hozzájuk, hajlandók azt a demokratikus szerb opciót támogatni. Harmadrészt pedig a délvidéki magyar közösség se m homogén, tagjai között is vannak konzervatívok, liberálisok, szocialisták és szélsőjobboldaliak. Negyedszer pedig a tömbben élő magyarságra nem nehezedik társadalmi és pszichológiai nyomás, ami már az erősen szórványosodó Szabadkán is mindennapi. Ahol az emberek kilencven százaléka magyarul beszél, ott a magyar polgárok a nemzeti szempontok mellett mást is figyelembe vesznek szavazáskor. – A VMSZ vezetősége a kampányt – más pártokét is – , a párthoz közel álló médiumokat is bírálta a sikertelenségért. – Sz omorú tény, hogy mind a szerbiai magyar és szerb sajtó, mind az anyaországi médiumok legtöbbször direkt vagy indirekt módon a VMSZ ellen kampányoltak. És akkor még nem is szóltam a szerb pártok igen erőszakos korteskedéséről a magyarlakta területeken. Szám os esetben – mind a szerb pártok, mind a Magyar Összefogás Koalíció részéről – olyan gyűlölet, lejáratókampány és rágalomhadjárat folyt a VMSZ ellen, amit lehetetlen volt adekvát módon és hatékonyan kivédeni. – Lesznek a mostani választási tanulságoknak a párt tevékenységét vagy személyi kérdéseket érintő következményei? – Meggyőződésem, hogy a VMSZ megerősödése akkor fog bekövetkezni, ha a helyi szervezetekben a vezető tisztségekre olyan képzett, tanult, világnyelveket beszélő, reális rálátású fiatalok ke rülnek, akik megfelelnek a XXI. század kihívásainak, a tudásalapú társadalomnak. – A hamarosan kezdődő koalíciós tárgyalások ön szerint mit eredményezhetnek a VMSZnek?
