Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-24
9 természetet már a XVII. száz adtól különböző szakemberek, vagy a szépirodalomban hogyan jelenik meg a természeti ember képe" - tette hozzá a magyar tagozat elnöke. Szász Zoltán tájékoztatása szerint a következő - 2008ban Romániában megrendezendő - ülés témája a vallások és a társ adalom kapcsolata. "Ez nem teológiai megközelítés, hanem a vallásokat, mint a társadalom, a nemzetek fontos tudati és cselekvési megnyilvánulásait vizsgáljuk történeti megközelítésben" - hangsúlyozta a történész. Emlékeztetett arra, hogy olyan té rségről van szó, ahol számos vallási felekezet működött és működik egymás mellett a mai napig: ortodoxok, római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok és különböző szekták. "A felekezetekhez való tartozás és a vallási kötődés nagymérték ben alakították az emberek mentalitását és a közösségek viselkedési normáit. Ezek mindig jelen vannak a pszichikum világában és a mindennapi életben is" - tette hozzá Szász Zoltán. vissza Szerbia: a választás megvolt, kezdőd het a küzdelem - ELEMZÉS Fazekas László, az MTI tudósítója írja: Belgrád, 2007. január 24., szerda ( MTI) - A szerbiai parlamenti választás eredményei szerdára gyakorlatilag véglegessé váltak, a mandátumokban már valószínűleg nem lesz változás, úgyh ogy a hétvégén elkezdődhet a kemény, több héten át tartó csata, pártközi egyeztetéssorozat, amelynek a végén kiderül, ki lesz a voksolás igazi győztese, ki alakíthat kormányt, s talán az is, hogy milyen áron. A Szerb Radikális Párt (SRS), amely lényegé ben megismételte az előző választáson elért eredményét, s továbbra is a törvényhozás legerősebb pártja marad, magányos győztes, mivel talán csak Slobodan Milosevic örökösei, a szerb szocialisták (SPS) volnának hajlandók könnyedén koalíciót kötni vele, de a z nagyon kevés lenne a kormányzóképességhez. A Hágában pere folytatását váró Vojislav Seselj követői csak annak örülhetnek, hogy a 17 nagy választókörzet közül 14ben az első helyen végeztek, s még a demokrata fellegvárnak tartott Belgrádban is sikerült me gverniük legfőbb riválisukat, Boris Tadic államfő Demokrata Pártját (DS), amelynek csupán a szabadkai, valamint a nyugatszerbiai valjevói és uzsicei körzetben sikerült eléjük kerülnie. A belgrádi fiaskót leszámítva a DSnek igazán nincs oka a kesergés re, mivel 37ről 64re tudta növelni mandátumai számát a 250 fős parlamentben. Ezzel egyértelműen a demokratikus tömb vezető ereje lett, elhódítva ezt a címet Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjától (DSS), amely a populista Velimir Ilic Új Szerbia pártjával összefogva is csak 47 képviselői helyhez jutott, hattal kevesebbhez, mint 2003 végén egyedül. A demokrata tábort gyarapítja rajtuk kívül a közgazdasági szakértők pártjának is nevezett, majdnem felére apadt képviselőcsoportú G17 Plusz, s a nagy vi sszatérőnek tekinthető liberálisok vezette, 15 mandátumot birtokló négyes pártszövetség. Igazán új színt ez a frakció jelent majd az új parlamentben, amelyben már nem lesz jelen a Milosevicet megbuktató valamikori egyesült szerb baloldal legnagyobb ere je, Vuk Draskovic Szerb Megújhodási Mozgalma. Utóbbi még a leköszönő parlamentben is 22 képviselővel rendelkezett, de január 21én már nem tudta átlépni a bekerülési küszöböt. A kormányalakítási maraton - a törvények szerint a hivatalos végeredmény kih irdetésétől számítva maximum 120 napig tarthat - potenciális szereplői tehát ismertek, de hogy közülük kik lesznek a befutók, arról kemény egyezkedések során döntenek. Abban minden helyi szakértő egyetért, hogy a kormányalakítás elsősorban személyi kérdése k, a vezető posztok elosztása mentén dől el. A leginkább kormányképes demokratikus tömb pártjai az utóbbi hat évben mind részesei voltak a kormányzásnak, gazdaság- és társadalompolitikában - talán a liberális demokratákat kivéve - nincs köztük lényegi külö nbség. A legkényelmesebb többséget a DS, a DSS és a G17 Plusz szövetsége hozná, amely 130 képviselői szavazattal bírna. Ha ehhez hozzászámítjuk a liberálisok, illetve a 8 mandátummal bíró nemzeti kisebbségi pártok esetenkénti támogatását is, akkor a ko rmányfő kényelmesen hátradőlve várhatná a 250 fős skupstinában lezajló szavazásokat. A kérdés azonban éppen az, hogy ki lesz ez a nyugodt, voksolás közben ujjaival malmozó miniszterelnök. Elvben, első ránézésre a DS jelöltje, Bozidar Djelic kellene, ho gy legyen. Ám a megválasztásához 126 képviselői szavazat kell. Márpedig Vojislav Kostunicáról, a jelenlegi kormányfőről köztudott, hogy ravasz, a machiavellizmusig pragmatikus, a hatalomhoz foggalkörömmel ragaszkodó politikus, és meg akarja őrizni a poszt ját. Ráadásul - bár szavazatokat vesztett, és pártja csak a harmadik lett - olyan helyzetben van, hogy támogatása nélkül gyakorlatilag nem alakulhat parlamenti többséggel rendelkező kormány, hacsak nem számol valaki a lehetetlennel, mondjuk egy demokratar adikális összefogással, ami tűz és víz egybeolvadásánál is nehezebben elképzelhető.
