Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-18
10 Miután Szerbia Koszovó miatti bombázását és Slobodan Milosevic 2000. októberi megdöntését követően nem szület ett - az akkor még sokkos állapotban lévő szerbekkel is elfogadtatható - döntés, a nemzetközi közösség gyorsított; hogy ne gennyedjen tovább a seb, 2006ot jelölte meg döntési évként. Ezt akarta az Egyesült Államok, amelynek külpolitikájában belgrádi nagyk övete szerint Európa mintegy 10 százalékot foglal el. Ehhez kell viszonyítani a szerbkoszovói kérdést, amellyel Washington nem kíván sokáig foglalkozni - bőven van egyéb gondja. Az EU nagyhatalmai egyetértettek vele, mivel egy korábbi döntés értelmében ha marosan az uniónak kell átvennie a koszovói rendfenntartást, amelyet eddig ENSZerők végeztek. A rendezés azonban nagyon bonyolulttá vált a több éves késedelem, a Koszovónak tett, függetlenségre vonatkozó ígéret miatt és azért, mert - a szerbek legaláb bis így érzik - a délszláv háborúk bűnöseinek felelősségre vonására alakult hágai törvényszék elfogult Szerbiával szemben. Ráadásul - hiába állítják Washingtonban, Londonban és Párizsban az ellenkezőjét - Koszovó mindenképpen precedenst fog jelenteni. Ha t eljesen különválik Szerbiától, és egy meglévő állam megcsonkítása révén új ország jön létre Európában, az egyelőre beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Rettegnek ettől a baszk és katalán nacionalizmussal küszködő spanyolok, a magyar kisebbséget még mind ig gyanakvással kezelő szlovák és román politikusok, de Ciprus és a Ciprusra, valamint saját albán kisebbségükre gondoló görögök is. Egyre valószínűbbnek tűnik tehát, hogy miután Martti Ahtisaari január 26án ismerteti Koszovóra vonatkozó javaslatát a térség felügyeletével megbízott kontaktcsoporttal, majd egy nappal később Ban Ki Mun ENSZfőtitkárral, s végül a közvetlenül érintett Belgrádnak és Pristinának is tudomására hozza, újabb tárgyalások kezdődnek. Albán részről ezt ugyan nem akarják, s a végső döntésre hivatott ENSZ BT Belgrád tiltakozását figyelmen kívül hagyva is kimondhatná a verdiktjét, ám az egyik fontos döntéshozó, Oroszország e héten ismét egyértelművé tette, hogy nem hagy jóvá semmilyen erőszakos, a szerbekre tárgyalások nélkül rákénysz erített döntést. Moszkva pedig nyeregben van. Nélküle a BT nem hozhat döntést, és ha Belgrád mellé állva tárgyalásokat követel, abba a többi döntéshozónak is bele kell egyeznie. Oroszország számára - a Dnyesztermente, ÉszakOszétia, Abházia, illetve Csecsenföld miatt - Koszovó elszakadása és Szerbiában maradása is hivatkozási alap, jól használható precedens. A szerb politikusok pedig időt nyernek. A keserű pirula lenyelését valószínűleg el lehet halasztani néhány hónappal. vissza Timosenko beelőzte Janukovicsot Stop.hu • 2007. 01. 17. 17.49 Julija Timosenko, ukrán ellenzéki vezér a következő elnökválasztás lehetséges győzteseként először előzte meg a népszerű ségi listán Viktor Janukovics kormányfőt a parlamenti választás óta eltelt időszakban. 2006. december 1428. között Ukrajna 14 régiójában végzett felmérést egy szociológiai központ, amelynek vezetője Koszty Bondarenko elmondta: az időszak épp a tarifák me gemelésének időpontjával esett egybe, így az eredményekre ez a tényező is kihatással volt – adta hírül a karpatinfo.net a Korrespondentre hivatkozva. Amennyiben az elnökválasztásra a felmérés napján került volna sor, Julija Timosenko kapta volna a legtöbb voksot (21,22 százalék). A második helyen végzett volna Viktor Janukovics 20,52 százalékkal, míg a jelenlegi államfő Viktor Juscsenko a harmadik helyen a voksok 8,34 százalékát gyűjtötte volna össze. A felmérésben negyedik lett Petro Szimonenko kommunist a pártelnök, ötödik Natalija Vitrenko, a Népi Ellenzék Blokk vezetője, hatodik Olekszandr Moroz házelnök. A megkérdezettek 1,4 százaléka valaki másra szavazott volna, míg 7,89 százalékuk egyiket sem támogatná. 10,58 százalék el sem menne szavazni, 14,28 s zázaléknyian pedig nem tudtak válaszolni a kérdésekre. vissza STOP
