Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-15
9 Igen furcsának találom a párhuzamot az identitás védelme, illetve a faj- és zsidógyűlölet között - utasította vissza az Európai Parlament újonnan alakult, szélsőjobbos frakciójának vezetője az újságír ók okvetetlenkedését. A francia Bruno Gollnisch nem tette hozzá: a napokban várható az a bírósági ítélet, amely kimondja, hogy elmarasztalhatóe a holokauszttagadás bűntettében. Korábban a munkahelye, Lyon város egyeteme már öt évre felfüggesztette a Nemze ti Front politikusának oktatói státusát a nézetei miatt. Egyúttal felére csökkentették a japanisztika szakos professzor javadalmazását - az elmaradt eurókat most az európai adófizetők pótolhatják. A héten megvalósul ugyanis az EU szélsőjobbjának álma: új ra frakcióhoz jutnak az Európai Parlamentben. A két és fél év után távozó parlamenti elnök, a spanyol (katalán) szocialista Josep Borrell utolsó kötelezettsége lesz, hogy ennek a technikai feltételeiről intézkedjen. A képviselői fizetésen és juttatásokon t úl összesen egymillió euró (257 millió forint) jár a hangzatos Identitás, Hagyomány, Szuverenitás nevet viselő, húsz fővel megalakuló képviselőcsoportnak. A létszám egy fővel haladja meg a megkövetelt minimumot. A bővülést az tette lehetővé, hogy a hó el ején megfigyelőből teljes jogú taggá előlépett bolgár és román szélsőjobbosokkal elérték a tizenkilenc fős limitet. Az öt román kollégát a magyarellenességéről és antiszemitizmusáról ismert, Vadim Tudorféle NagyRománia Párt adja, az egyetlen bolgárt pedi g a barátságos nevű Ataka (Támadás). Az EU szélsőjobbja mögött nincs valódi európai pártcsalád - az erre irányuló kísérletek korábban kudarcba fulladtak ; a frakciótagok minimálprogramban állapodhatnak meg. Elutasítják az unió sokszínűségét - noha Golln isch felesége is japán, így gyermekei is részben azok , nem kérnek Törökországból, a homoszexuálisokból és az EU alkotmányából, továbbá erős államot hirdetnek. S hogy milyen eredménynyel? Ez majd elválik, de a zöldektől kezdve a kommunistákig sokan a me gmondhatói, hogy nem könnyű a kis frakciók élete a januárban 785 tagúra bővült Európai Parlamentben. Ezért igazi befolyást aligha kapnak a szélsőjobbosok, akik az EU ellenzésében az eddig is létező euroszkeptikus frakcióval versenyeznek. Nem volt ez máskép p 1984 és 1994 között sem, amikor csoportjuk legismertebbje, a tavaszi francia elnökválasztásra trenírozó nemzeti frontos JeanMarie Le Pen irányíthatta frakciójukat. A legtöbb, amit a frakcióalakítással a pluszpénzen túl az extrémek kaphatnak, a nyilván osság. A franciák még Francois Mitterrand elnöksége alatt úgy módosították a választójogi törvényüket, hogy a szélsőjobb lehetőleg egyáltalán ne kerülhessen be a törvényhozásba. Az európai választások azonban az arányosság elvére épülnek, így ott nem érvén yesülhet ez a szűrő. A mértékadó EPfrakciók mindenesetre előre fintorogtak a Le Pen lányát, Martinet, valamint Alessandra Mussolinit, a Duce unokáját is tömörítő nyolcadik EPképviselőcsoport megalakulásának hírére. vissza Büntessük a rasszizmust - de hogyan? Népszabadság • Pócs Balázs • 2007. január 15. Kissé kínos, hogy a tagállamok már évek óta képtelenek megegyezni az idegengyűlölet elleni EUjogszabályról - miközben mindenk i a szélsőségesek európai térnyerésére panaszkodik. Így aztán egyszerre szomorú és biztató, hogy a német soros elnökség közölte: igyekszik végre tető alá hozni az unió jogi útvesztőjében évek óta keringő törvénytervezetet. Az viszont nem sok jót ígér, ho gy amikor a tagországok legutóbb megpróbáltak összefogni a szélsőjobb ellen, kudarcot vallottak. Az önkényuralmi jelképeket akarták az egész EUban betiltatni, miután a brit trónörökös kisebbik fia, Harry herceg horogkeresztes szerelésben jelent meg egy je lmezbálon. Bár az akkori felhördülésben úgy tűnt, sikerül megállapodni a náci jelképek összeurópai betiltásáról, a javaslat gyorsan bírálatok kereszttüzébe került. Több tagállam (NagyBritannia, Olaszország, Dánia, Magyarország) a szólásszabadságot félte tte, és vitatkoztak azon is, mi számít önkényuralmi szimbólumnak. Az Európai Parlament néhány jobboldali képviselője - köztük Szájer József - a kommunista jelképek tiltását is szorgalmazta, ám ezt az ötletet Franco Frattini bel- és igazságügyi EUbiztos fi noman visszadobta.
