Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-08
14 Ez biztosan így van, de ezzel nem mondtunk sokat - Sólyomon kívül is akadnak páran az országban, akiknek húzós évük volt 2006ban. Kumin - pozíciójából fakadóan érthető módon - tartózkodott az elnök tavalyi évének mélyebb elemzésétől, pedig annak az intenzit ás mellett az ellentmondásosság volt a másik legfőbb jellemzője. Sólyom tevékenységét ugyanis egyszerre jellemezte a rendszerváltás demokratikus intézményének védelme és időnként a legelképesztőbb egzotikus politikai irányzatokkal (például október elseje i beszédében a Kossuth tér úgynevezett békés tüntetőivel) kifejezett szolidaritás. * 2006ban világosan kiderült: Sólyom hiába próbálna egyszerre megfelelni a tőle a rendszerváltás vívmányainak (parlame ntáris demokrácia, szabadversenyes piacgazdaság) védelmét remélő várakozásoknak és az elnökjelöltségét először felvető, a rendszerváltó politikai elit egészével szemben meglehetősen ezoterikus alternatívát kínálni próbáló Védegylet köreihez tartozó közélet i személyiségek elvárásainak, a feladat, amelyre vállalkozott, a lehetetlennel határos. Nem lehet egyszerre a demokratikus intézményrendszer védelmezőjének szerepében tetszelegni és a (nemzetközi globalizációkritikus mozgalomtól kölcsönzött) "lehet más a politika" jelszó jegyében ugyanennek a legújabb kori magyar demokráciának valamiféle, még csak körvonalaiban sem létező "alternatíváját" képviselni. Sólyomnak az "intenzív" 2006os évben nem sikerült választania a kétféle államfői szerepfelfogás között . De előbbutóbb nem tudja megkerülni a kérdést: a harmadik köztársaság intézményrendszerét védelmező vagy az annak "meghaladásán" fáradozó államfő kíváne lenni. vissza „Pudinggal" várják a határon túliakat Erdély.ma • [ 20070108 - 07:57:16 ] A kormányoldal ésszerűsítésről, az ellenzék a „magyar külpolitika megnehezítéséről" beszél a határon túli magyarokat segítő intézményrendszer átalakítása kapcsán. Ami mind két diskurzusban elhangzik - bár ellenkező előjellel , hogy a végső soron leépített intézményi háttérre megszorítások miatt volt szükség. A kormányszóvivő december 27én jelentette be, hogy január elsejétől hatékonyabb támogatási rendszer segíti a határo n túli magyarokat. Megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, a szervezet feladatát a MeH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága veszi át. Utóbbi vezetője, Gémesi Ferenc a napokban igyekezett megnyugtatni a határon túli közössé geket, hogy a támogatások értéke idén sem lesz kisebb, mint 2006ban volt. Ez nagyjából 12 milliárd forint körüli összeget jelent. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál - így az egészségügyi, valamint a földművelésügyi tárcánál - is található „határon túli" támogatás. Holott a Szülőföld Alapról szóló törvény vitájában Szilvásy György kancelláriaminiszter azzal érvelt, hogy a cél a támogatások egyszerűsítése, ezért - figyel embe véve az Állami Számvevőszék bírálatait - egy alapba helyezik a határon túli magyarok támogatására szánt pénzt. A támogatási források - végül is nem teljes körű - összevonása mellett a kormány úgy döntött, január elsejével létrehozza a Szülőföld Alap Irodát, és ugyancsak döntés született a Határon Túli Magyar Hivatal megszüntetéséről, valamint a határon túli magyar közalapítványok átalakításáról is. Ami a gyakorlatban szintén beolvadást, felszámolást jelent. Három közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Ha táron Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be. Az új iroda viszont „a határon túli magyaroknak átlátható, hatékony, politikai befolyástól mentes támogatási rendszert, illetve a támogatások folyósításának kiszámíthatóságát biztosítja" - hangsúlyozta a kabinet szóvivője.
