Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-05
8 Lavrov szerint ha ez a kiegyensúlyozatlanság fennmarad, akkor meg kell változtatni az EBESZ nevét "humanitárius problémákkal foglalkozó szervezetre", s a zután minden ország szabadon dönthet arról, vajon ebbe az új szervezetbe belépe, vagy sem. Az orosz külügyminiszter külön is élesen bírálta azt az EBESZirodát, amely a választások ellenőrzésével foglalkozik világszerte. Utalt rá, hogy Moszkva már ko rábban is többször szóvá tette e testület működését, s úgy vélte, hogy a mostani EBESZtanácskozásra beterjesztett jelentés nem ad megfelelő választ aggodalmaikra. Lavrov az iroda reformját javasolta, s azt, hogy hozzanak létre egy munkacsoportot ennek kid olgozására. Egyben figyelmeztetett: látszatintézkedéseket nem fognak elfogadni. (Az orosz vezetés rendszeresen szóvá teszi az EBESZ választási megfigyelőinek "elfogultságát", s azt állítja, hogy ezek a missziók állásfoglalásaikkal, egyes választások szabál ytalanná nyilvánításával, s azok megismétlésének kikényszerítésével szerepet játszottak a grúz, az ukrán és a kirgiz kormányváltásokban, az ottani, Nyugatbarát rendszerek kialakulásában. Az EBESZ viszont cáfolja, hogy bármiféle politikai szándék mozgatná választási megfigyelőit.) A brüsszeli tanácskozás fő témája egyébként az úgynevezett "elfeledett konfliktusok" (azaz például a moldovai, grúziai, vagy éppen az azeriörmény területi viták) kérdése. Az EBESZ soros elnökségét ellátó Belgium külügyminisz tere, Karel De Gucht a brüsszeli tanácskozáson mondott beszédében úgy vélekedett, hogy immár van remény a HegyiKarabah régió hovatartozása miatt kirobbant azeriörmény konfliktus tartós megoldására. S hasonlóan nyilatkozott Vardan Oksanian örmény külügymi niszter is, utalva arra, hogy a két kaukázusi ország államfői a múlt héten tanácskozást tartottak, s ezt követően jelentős előrehaladásról számoltak be. A brüsszeli EBESZkonferencián Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár felszólította Moszkvát, hogy folytassa csapatai kivonását a grúz és moldovai területekről. Burns szerint - aki az amerikai külügyminisztérium harmadik legmagasabb rangú vezetőjének számít - ez a két egykori szovjet tagköztársaság mindaddig instabil marad, amíg továbbra is támoga tják külföldről a területükön lévő szeparatista régiókat. Egyben rámutatott: a XXI. századi Európa szellemiségének ellentmond csapatok állomásoztatása idegen ország területén úgy, hogy azt az érintett ország nem akarja. (Szergej Lavrov orosz külügyminiszte r mindezt beszédében túlzottan leegyszerűsítő álláspontnak mondta, s figyelmeztette az EBESZt: nem szabad egyoldalúan lépnie, mert a szenvedélyek szítása akadályozná a politikai megoldás felkutatására irányuló törekvéseket.) Burns egyébként lényegében azt állította, hogy Oroszország gazdasági és pénzügyi nyomást gyakorol Grúziára és Moldáviára, s ezzel akadályozza ezen országok fejlődését. (Mindkét országban vannak olyan szeparatista régiók, amelyek az orosz vezetés hallgatólagos támogatását élvezik.) S az amerikai külügyi vezető egy másik ponton is elutasította az orosz álláspontot: mint közölte, elleneznek minden olyan törekvést, amely az EBESZ választásfelügyelő irodájának meggyengítésére irányul. vissza Kompromisszumo s koszovói megoldást sürgetett Belgrádban az olasz külügyminiszter Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. december 4., hétfő (MTI) - A Szerbiától elszakadni akaró Koszovó leendő státusát kompromisszumon alapuló, s mindkét fél szá mára elfogadható megállapodásban kell szabályozni - szögezte le hétfőn Belgrádban a szerb vezetőkkel tárgyalásokat folytató Massimo D´Alema olasz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter. A politikus Vojislav Kostunica miniszterelnökkel találkozva ú gy foglalt állást, hogy a döntés nem lehet diktátum. Párbeszéd eredményeként kell kialakulnia, s miközben a megoldást keresik, nem jó, ha bárki találgatásokba bocsátkozik, s előre megmondja, mi legyen a végeredmény - fogalmazott. D´Alema ezzel egyértelműen szembehelyezkedett a Koszovóra vonatkozó javaslatán dolgozó Martti Ahtisaari ENSZmegbízottal, aki már többször kijelentette, hogy nem látja értelmét az általa felügyelt, s mindössze egy fordulón túljutott közvetlen albánszerb tárgyalások folytatásának, s közvetlenül a január 21i szerbiai parlamenti választások után nyilvánosságra is hozza a Koszovó jövőjére vonatkozó, az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára készített javaslatát. A megbeszélésen a szerb kormányfő arra helyezte a hangsúlyt, hogy tiszteletb en kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, s mindenekelőtt azt, amely előírja az államok szuverenitásának és területi integritásának megőrzését. Úgy vélte, hogy egyre több EUtagállam támogatja Szerbiának a nemzetközi jog tiszteletben tartására vonatkozó igényét, s ezek az államok úgy vélik, hogy az általános jogi normák alól nem lehet kivétel, mert annak súlyos következményei lennének az egész nemzetközi jogra nézve. Hasonlóképpen foglalt állást az olasz diplomácia vezetőjével folytatott tárgyalásán Boris Tadic szerb államfő is. Massimo D´Alema hétfőn részt vett annak az államközi megállapodásnak az aláírásán, amely szerint - a Párizsi Klub keretében létrejött egyezségnek megfelelően - Olaszország elengedi Szerbia 175 milliós, vele szemben fennáll ó adósságának 54 százalékát, a maradék 79 millió euró visszafizetését pedig átütemezi. vissza
