Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-01
8 A kisebbségvédelmi keretegyezmény részes államaként M agyarország 1998 óta hajtja végre az egyezmény rendelkezéseit. A vállalások teljesítésének végrehajtását a keretegyezmény tanácsadó bizottsága eddig kétszer ellenőrizte. vissza OGY - bizottsági határozat a román és bolgár á llampolgárok munkavállalásáról Budapest, 2006. november 30., csütörtök (MTI) - Egyhangúlag állásfoglalást hagyott jóvá az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a testület csütörtöki ülésén a Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásá t követő magyar munkaerőpiaci szabályozásról. A bizottság egyetértett azzal, hogy Magyarország az első két évben ne biztosítson teljesen szabad munkavállalást, de azokban a szakmákban, amelyekben Magyarországon munkaerőhiány van, könnyítse meg a román és bolgár munkavállalók elhelyezkedését. Mint Simon Gábor (MSZP) bizottsági elnök hangsúlyozta: a régi tagországok rendelkezésére álló hétéves átmeneti időszak első két évében nincs lehetőség arra, hogy a teljes munkavállalási szabadságot később szigo rítsák. Ezért először csak bizonyos szakmáknál célszerű lehetővé tenni a könnyebb munkavállalást, illetve rendszeres értékelés alapján dönteni a későbbi könnyítésekről. A szintén javasolt, a külföldi munkavállalók munkavállalását követő regisztrációs rends zer alapján félévente értékelhető lenne, hogy okozotte munkavállalásuk munkaerőpiaci feszültséget. Amennyiben nem, akkor lehetségesek további könnyítések . Az ülésen Ács Vera, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tanácsosa képviselői kérdésre válasz olva ismertette, hogy a többi európai uniós tagország milyen szabályokat kíván alkalmazni. A két évvel ezelőtt az Európai Unióba belépő tíz állam közül Szlovákia, Lengyelország és Litvánia már bejelentette, hogy azonnal teljesen szabad munkavállalást bizto sít. A többiek hivatalosan ezt még nem jelentették ki, de jelezték, hogy hasonlóan járnak majd el. Indoklásuk szerint a következetes magatartás miatt határoznak így, mert a tíz korábbi új belépő is erőteljesen nehezményezte a régi tagállamok munkaerőpiaci korlátozását. A román és bolgár munkavállalók fő célországaként szereplő Spanyolország is bejelentette már hivatalosan, hogy két évre zárva tartja munkaerőpiacát, ugyanígy határozott Ausztria és Németország is. Portugália valószínűleg csatlakozik ehhe z a szabályozáshoz. A másik célország, Olaszország viszont nem hivatalosan, de teljesen szabad munkavállalást ígért. A további célország, Franciaország valószínűleg két évig korlátozza a munkaerőpiacot, ugyanígy Belgium, Dánia és Hollandia, de erről m ég nincs hivatalos bejelentés. Finnország viszont már hivatalosan jelezte, hogy szabad munkavállalást biztosít a két új tagország állampolgárainak. Az Egyesült Királyság és Írország már a Magyarországgal együtt belépő országok állampolgárainak is azonnal teljes munkavállalási szabadságot biztosított, most viszont ezt nem vállalják és kétoldalú egyezmény alapján bizonyos kvóták szerint kívánnak munkavállalási lehetőséget nyújtani a két új belépőnek. Görögország ugyancsak hasonló, kétoldalú megállap odások alapján kívánja rendezni ezt a kérdést. Ács Vera szólt arról is, hogy a tagországoknak január 15ig kell bejelenteni erről szóló döntésüket az Európai Bizottságnak. vissza Neves erdélyi magyar akadémikusok szerin t a BBTEn a kétnyelvűség, az egyenjogúság nem valósult meg Bukarest, 2006. november 30., csütörtök (MTI) - Neves erdélyi akadémikusok úgy vélik, hogy a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyete men (BBTE), egyúttal a két adjunktus kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kérik. Az MTI bukaresti irodájához csütörtökön eljutatott nyilatkozatot olyan neves erdélyi magyar aktív és nyugalmazott akadémikusok írják alá, mint Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor és Uray Zoltán. Megállapítják, hogy az 1990es években multikultur álisnak kikiáltott BBTEn a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. Emlékeztetnek: annak ellenére, hogy az egyetemi szenátus kedvező határozatot hozott a többnyelvű feliratok ügyében, azt azóta sem hajtották végre. Az akadémikusok szerint a feliratok ügyében kirobbant konfliktus áldatlan állapotokat tükröz, s az a kommunista rendszer súlyos bűne, a Bolyai Egyetem megszüntetése következményének tekinthető. Hozzáteszik:
