Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-04
13 Az első konferenciát má jusban hívta össze a magyar államfő, a határon túli közösségeket foglalkoztató problémakörök azonosítására. A tavaszi tanácskozáson döntöttek arról, hogy az őszi találkozón az identitásmegőrző stratégiák és intézmények, kiemelten a szórványban élők kérdésk örének megvitatása lesz a fő téma. Sólyom László ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a konferenciasorozat civil kezdeményezés, tehát a politikai pártok ki vannak zárva, úgyszintén a hivatalok is. A résztvevők tudósként, értelmiségiként - a határon túli ma gyarság elismert személyiségeként kaptak meghívót. A délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és ausztriai meghívottak mellett Erdélyből Bodó Barna politológus, DarvasKozma József plébános, Péntek János nyelvész és Vetési László református lelkész vett részt. Magyarországról Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, Gereben Ferenc szociológus, Kolláth Anna nyelvész és Szarka László történész. Az Identitásmegőrzés tömbben és szórványban címmel rendezett konferencia a sajtó kiz árásával zajlott. Az itt elhangzottakról a Köztársasági Elnöki Hivatal adott ki közleményt. A dokumentum szerint az előadók egyetértettek: az összes régióban - fáziseltolódásokkal - ugyanazok a folyamatok mennek végbe, és az asszimilációval szemben az auto nóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Hangsúlyozták, a Kárpátmedencei magyarságon belül többszázezren élnek szórványban, olyan körülmények között, ahol az identitás megőrzése különösen nehéz. A résztvevők szerint az eg yes régiók igényeihez igazodó átfogó szórványstratégia és támogatási rendszer kidolgozása nélkül a szórványosodás tovább terjedhet. Megállapították, a fejlesztéspolitika kulcskérdéseiben a határon túli szereplőkkel pártpolitikától független konszenzust kel l kialakítani, és ehhez anyaországi részről megfelelő szakigazgatásra van szükség. A problémák kezelésének egyik módjaként jelölték meg a közös fejlesztési projektek kidolgozását és megvalósítását a határrégiókban, illetve az Európai Unióban jól működő reg ionális politikák átültetését. A szórványban élő magyar kisebbségek kapcsán elhangzott: megfelelő gazdasági lehetőségek nélkül nemcsak az identitás megőrzésének, de a szülőföldön maradásnak is kevés az esélye. Sólyom elnöki tevékenysége egyik sarkalatos p ontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túliakkal való törődést. vissza Nemzeti ünnep, románmagyar konfliktusokkal Új Magyar Szó 2006. december 4. Hangos bekiabálás okkal szakították félbe a román honatyák BecsekGarda Dezső RMDSZképviselő felszólalását Románia nemzeti ünnepén a parlament ünnepi ülésén. Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke egyetértve tiltakozó kollégáival nem engedte, hogy az RMDSZes politikus befeje zze a beszédét. BecsekGarda Dezső az MTInek elmondta, hogy a parlamentben az 1918as gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteire emlékeztetett. Az Erdély egyesülését Romániával kimondó kiáltvány szerint Erdély népeinek joguk van ahhoz, hogy saját nyelvükön tan uljanak, intézzék közigazgatásukat és ítélkezzenek a soraikból megválasztott személyek által. A képviselő szerint mindebből semmi nem valósult meg. Kolozsváron, december 1jén, Románia nemzeti ünnepén az RMDSZ megkoszorúzta Avram Iancu szobrát, de a pref ektus utasítására a koszorút eltávolították. A koszorú szalagja ugyanis - a hivatalosságok és egyik kegyeleti cég szerint - gyászszalag volt. Alin Tise prefektus szerint vizsgálat indul az ügyben, és a későbbiekben minden ünnepi alkalomkor ellenőrzik a kos zorúkat és szalagokat. Emil Boc demokrata polgármester bocsánatkérésre szólította fel az RMDSZt a gyászszalag miatt. "Nagyon határozottak leszünk ebben a kérdésben, mert megengedhetetlen, hogy ilyesmi történjen Románia nemzeti ünnepén - nyilatkozta a Boc a Mediafax hírügynökségnek. A PSD Kolozs megyei elnöke is bocsánatkérést vár, az RMDSZtől, Cristian Diaconescu a párt szóvivője pedig vasárnap sajtótájékoztatón bírálta az Szövetséget "politikai és emberi civilizáltságot nélkülöző" tette miatt. Diaconesc u felszólította az RMDSZt, hogy "javítsa" ki a hibát ,és helyezzen el egy másik koszorút a szobor talapzatán. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere és Bitay Levente ügyvezető alelnök azt állították, hogy nem gyászszalagos koszorút rendeltek, hanem fehér szalagosat, de ezt szállították nekik. "Semmi szándékosság nem volt" - nyilatkozták a magyar politikusok.
