Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-13
16 Átalakul január elsejétől a határon túli magyarok támogatási rendszere – Interjú Törzsök Erikával, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadójával Kossuth Rádió - Szülőföldünk 20061211 Mv: Telje sen átalakul január elsejétől a határon túli magyarok támogatási rendszere. Ennek egy korábban bejelentett eleme, hogy megszűnnek a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó közalapítványok. Ezek helyett lesz egy szervezet, a Szülőföld Alap. Erről készítette összeállítását Gecse Géza. Riporter: Az új kisebbségpolitika egyik kidolgozója a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója, Törzsök Erika, aki korábban a régi Határon Túli Magyarok Hivatalának volt még az elnöke évekkel ezelőtt. Törzsök Erika: Mindaz, ami t örténik, az nem egy intézményrendszernek a felszámolása okán, hanem egy megváltozott helyzetnek az okán történik. Riporter: Önöknél láttam itt a Miniszterelnöki Hivatalban egy tervezetet, ami a háromszorosára vagy a négyszeresére akarja felemelni a magya rországi illetve a szomszédos országok között lévő határátkelőknek a számát. Törzsök Erika: Vissza akarjuk állítani azt az állapotot, ami ebben a térségben, a történelem során kialakult. Az utak többékevésbé megmaradtak, van 200 méter, 500 méter, 2 kilomé ter felszántott terület, hogy ne lehessen használni ezeket az utakat, hanem hatalmas kerülőkkel lehessen jobbra vagy balra eljutni ugyanarra a pontra, ahova 200 méter észak- déli megtétele után ott lennénk. Ez a varrat nélküli Európaprojekt, hogy megcsiná ljuk ezeket a 200 métereket, 500 métereket, és ennek következtében az adott térségek, amelyek sajnos ugye ismert módon a központoktól minél távolabb vannak, annál inkább leépültek az elmúlt évtizedekben, ezeknek a revitalizálásának egyik módja, lehetővé te nni az embereknek, az áruknak a minél szabadabb mozgását. Riporter: Ez igazából nem a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika, hanem a különböző szakminisztériumok, így az ipari, közlekedési és kereskedelemügyi minisztérium, illetve a szomszédos mi nisztériumoknak az ügye, amit viszonylag gyorsan meg lehet oldani. Törzsök Erika: Pontosan erről van szó. Azok a források, amik ezekbe a térségekbe érkeznek, azon az alapon válhatnak elérhetővé, hasznosíthatóvá, hogy ott élek abban a térségben, nincs etnik umhoz kötve. Ugyanakkor természetesen a magyar kormánynak az a feladata, hogy azokat az egyenlőtlenségeket, amik abból adódnak, hogy én egy kisebbséghez tartozom, és mint kisebbség, kevesebb információhoz jutok, kevesebb eszközöm van, ezeket az egyenlőtlen ségeket oldja a magyar kormány politikája. Évente körülbelül 1012 milliárd forint ment magyar költségvetésből 7 országba. Riporter: Mekkora összeget jelöltek ki 2007. január elsejétől, hogy mennyit fognak ugyanerre a feladatra elkölteni? Törzsök Erika: N agyságrendileg nem fog csökkenni. A magyar kormány azt tűzte ki célul, hogy ezekben a térségekben élő magyarokat a kisebbségi lét miatti egyenlőtlenség, kiszolgáltatottság okán helyzetbe kívánjuk hozni. Ugye a státuszirodák a jövőben nagyon jól át tudnak a lakulni ebből a célból, hiszen a magyarsági igazolványt nem muszáj 10 évenként cserélni. Ócfalván is, Bikafalván is, Élakán rá lehet mozdulni ezekre a forrásokra. A parciumban a lehetőségek sokkal jobbak például egy Temesvárnak, egy Nagyváradnak, mint a je lenlegi határ magyar oldalán, és ettől kezdve azt kell tudomásul venni, hogy a kisebbségpolitika új dimenzióba került. Külön van választva az új kormánypolitikában, ami a szomszédos országok magyarsága felé irányul, a támogatáspolitika. A támogatáspolitika azokat a nagyon fontos területeket, oktatás, kultúra, tudomány, kívánja támogatni, amelyek ezeknek a közösségnek az egyszerű reprodukciójához elengedhetetlenek. Emellett vannak normatív finanszírozási területek, mint például a státusztörvényből adódó, mag yar iskolába járó gyerekeknek járó táskapénz, ahogy nevezik. Riporter: Az oktatási, nevelési támogatás. Törzsök Erika: Így van, és ezen túlmenően következik a fejlesztéspolitika, amelyikben az említett területekhez képest nagyságrenddel nagyobb források vannak, a magyar kormány a magyarromán közös kormányülésen több olyan projektet tett le, és a jegyzőkönyvben aláírásra került, amely ezt a célt szolgálja. Az egyik ilyen például a felnőttképzés.
