Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-13
13 A PNL és PD képviselői azt tűzték ki célul, hogy még az ünnepi szünet előtt el kell fogadni ezt a jogszabályt. A kisebbségi törvény az alapfokon, véleményezésre megkeresett képviselőházi bizottságoknál akadt el: a jogi, emberi jogi és oktatási bizottságoknak közel egy év alatt alig néhány cikkelyt sikerült elfogadniuk. Márton szerint jó kezdet lenne, ha a liberálisdemokrata szövetségnek sikerül úgy megszerveznie a munkáját, hogy a fe nti bizottságok ülésein teljes létszámban megjelenjenek. “Mi, illetve a kisebbségek képviselői folyamatosan ott vagyunk. Ha a nagyromániások és konzervatívok egykét képviselője is megjelenne – még akkor is, ha másképp szavaznak – akkor a bizottságon át lehetne vinni az egyezség szerinti változatot” - nyilatkoz ott a Transindexnek a frakcióvezető, hozzátéve, hogy a kisebbségi törvény cikkelyeiről már nagyjából az autonómia fejezetig sikerült megegyezni. Nem valószínű, hogy törölnék a kulturális autonómia fejezetet – mondta kérdésünkre Márton. Ugyanis nemcsak a kormányprogramban, de az Európai Parlament által elfogadott zárójelentésben is szerepel a kulturális autonómia kitétele. “Úgy nézett ki, hogy az EPválasztás meg az előrehozott választások rémképe miatt a politikai pártok a nacionalista regiszterbe kez denek átcsúszni. Az, hogy a szövetség ilyen nyilatkozatot tett, más irányú trendet mutat. Nyilvánvalóan megkapták a jelzést, hogy az Európai Unió szeretné, ha ez meglenne” - nyilatkozott Márton, amikor afelől érdeklődtünk, minek köszönhető ez a váratlan fo rdulat; hiszen úgy tűnt, a kisebbségi törvényt végképp ott felejtik a bizottságok útvesztőiben. Ami a képviselőház plénumában való szavazásról kérdeztük, a frakcióvezető optimizmusa óvatosabbá vált: mivel kétharmados törvényről van szó, szükség lesz a PR Mből kilépett szakszervezetiek, valamint a független képviselők támogatását megszerezni, kell majd a PNLből kivált ún. “platformisták”, konzervatívok támogatása, sőt, valószínűleg még a PSDvel is lesznek egyeztetések. Mivel a plénumbeli szavazás elégg é bonyolultnak tűnik, Márton Árpád inkább csak arra lát reális esélyt, hogy a tervezet idén pozitív véleményezéssel kerüljön ki a bizottságokból. vissza Megszavazta az EP Orbant és Kunevát Transindex • 13:37; 12.12.2006 Megszavazta az Európai Parlament (EP) kedden a január 1jén csatlakozó két új tagország által jelölt uniós biztosok, Leonard Orban és a bolgár Meglena Kuneva kinevezését. Az EP november 27én hallgatt a meg a két új biztosjelöltet, a frakciók alapvetően pozitívan értékelték felkészültségüket. Kuneva jelölését 5832128, Orbanét 5951629 (igen/nem/tartózkodás) arányban hagyta jóvá a Parlament. Orban portfóliója kapcsán az EP korábban levelet intézett az Európai Bizottság elnökéhez. José Barroso a parlament elnökének, Josep Borrellnek küldött válaszából az derül ki, hogy – az EPképviselők egy részének felvetése ellenére – nem kerülnek a kisebbségi ügyek a biztos feladatkörébe. Barroso megfelelőnek tart ja a tárcához tartozó területek körét. Az EPfrakcióvezetők a jelöltek megszavazására buzdítottak – kivéve a bővítést ellenző, euroszkeptikus Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoportot – , így a néppárti HansGert Pöttering is. Ezzel együtt a liberális Gr aham Watson úgy véli, nincs feladat 27 biztosnak, ezért kisebb biztosi kollégiumra van szükség. Watson a jövőben a tárcák pontosabb körülírását várja el a bizottságtól. A zöldpárti Monica Frassoni azt szeretné, ha nem csak – mint most – a teljes biztosi ko llégiumról, hanem az egyes jelöltekről különkülön is szavazhatna az EP. A Tanács ezután hamarosan formálisan is kinevezi a két új biztost: Kuneva a fogyasztóvédelmi, Orban a többnyelvűségért és a kultúraközi párbeszédért felelős feladatkört kapja. (Bőve bb információ a biztosjelöltek parlamenti meghallgatásáról itt található.)
