Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-01
25 nem sokadszor jelölt, mert akkor ő a „folytonosságra” buzdít. Ez pedig meglehetősen tartalmatlan az elemzők szerint, akik azonban azt is mondják, talán ez is jobb azoknál az ígérgetéseknél, amelyek jobb esetben megmosolyogtatók, de olykor szinte sértően lenézik a választókat. Pozsonyban például az ingyenes internetszolgáltatáson kívül az egyik jelölt a teljesen ingyenes városi tömegközlekedéssel próbál szavazókat szerezni, de Kassán az egyik jelölt elefántot ígé r a választóknak, mondván, mégiscsak borzasztó, hogy a nagy múltú város állatkertjében még a huszonegyedik század elején sincs ilyen látványosság. A másik véglet az, amikor egyegy településen csak egy jelölt van a polgármesteri posztra, s a képviselőjelöl tek száma is éppen annyi, amennyit megválaszthatnak az emberek. Az ilyen településeken szinte nyoma sincs annak, hogy helyhatósági választás lesz, még csak olyan plakát sem látható a falvakban, amely annak időpontjáról tájékoztatná a lakosságot. A szakértő k szerint az „ideológiai zűrzavar” sem ösztönzi az embereket a voksoláson való részvételre. A helyi politika persze más, mint az országos, ám az elemzők is megdöbbentőnek tartják, ha egyegy jelöltet közösen indítanak a kommunisták és kereszténydemokraták, akit még a Szlovák Nemzeti Párt és a liberális Szabad Fórum is támogat, s a felsorolás nem kitalált, légből kapott, és nem is egyedi esetről van szó. DélSzlovákiában az ilyen koalíciót általában azzal magyarázzák létrehozóik, hogy így van esélyük a magya r jelölt ellen, de hasonló koalíciók születtek olyan régiókban is, ahol nem indokolja az „együttműködést” a magyarellenesség. Csakhogy – mutat rá több szlovákiai politológus is – Szlovákiában a közigazgatási reform és a fiskális decentralizáció után igen v onzó lett a kommunális politika, mert a „kis hatalom is hatalom”. Az, hogy a helyi választásoknak egészen konkrét kérdésekről, egyegy kisközösség gondjairól is szólnia kellene, már a helyi politikusok számára is másodlagos kérdés. Ahogy a választópolgárok is. vissza Civil tájékoztatás - Határon túli magyarokkal konzultált Sólyom László államfő Magyar Nemzet 2006. december 1. Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére másodszor került sor tegnap a határon tú li magyarok helyzetét megvitató konferenciára. „Miután a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szünetel, ez egy olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország találkozását most mi képviseljük” – mondta az államfő a Határo n túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat második találkozóján, amelyen itthon és a szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti és civil szférában elismert személyiségek vesznek részt. Hozzátette: civil kezdeményezésről van szó, teh át a politikai pártokat ebből kizárták. A konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről – hangsúlyozta az államfő, majd hozzátette: a konferencia előnye, hogy „itt a határon túli közösségek egymás á lláspontját is meg tudják ismerni”, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül. Sólyom László többször úgy nyilatkozott, elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nem zeti összetartozás erősítését. A tanácskozásra összesen tizenhat, a civil szférában elismert személyiséget hívtak meg, mint például Bárdi Nándor történészt, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértőt, az Apáczai Közalapítvány igazgatóját, Végel László írót, es zszéistát – írta az MTI. A meghívottak rövid előadás formájában mutatták be a releváns témákat szakterületük nézőpontjából, délután pedig kerekasztalbeszélgetésre került sor, ahol lehetőség nyílt a felvetett gondolatok, vélemények, elhangzott álláspontok megvitatására. vissza Rasszizmus az Unióban – Szlovákia a legtöbb kritikát kapott országok között Felvidék.ma 20061201 02:00 Forrás: fn.hu Bőven lehet példát találni idegengyűlöletre és hátrányos megkülönböztetésre az unión belül is – derül ki egy most megjelent uniós tanulmányból, mely szerint elsősorban a kisebbségben élők és a bevándorlók jogai sérülnek – a különböző uniós tagországokban nem egyenlő mértékben. Annak ellenére, hogy ezt minden EUtagállamban törvény t iltja, néhány országban találtak olyan hirdetéseket, amelyek az idegeneket kifejezetten elutasító megfogalmazást használnak (pl. Spanyolország, Olaszország, Franciaország). Belgiumban számos olyan incidensről beszámoltak, amelyek során a lakástulajdonos ne m adott ki lakást idegen nevű bérlőnek, de hátrányos megkülönböztetésről számoltak be a lakáshoz jutás kérdésében Dániában, Franciaországban, Olaszországban és Finnországban is.
