Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-12
11 Az ügyészek hivatalosan még nem közölték, hogy mivel gyanúsítják a minisztereket, de a sajtó tudni véli, hogy árulásban való bűnrészességgel, mivel az ő tudomásukkal kerültek volna ki az általuk vezetetett minisztériumo kból bizalmas információk a jelentős országos vállalatok privatizációs folyamatában részt vevő CSFB alkalmazottaihoz. Az Új Magyar Szó napilap Markó Bélát, az RMDSZ elnökét idézi, aki szerint megengedhetetlen, hogy az ötvenes évek ideológiájára és szó használatára emlékeztető vádak alapján akarják besározni Nagy Zsolt nevét. Az elmúlt tizenhat évben példa nélküli, hogy hazaárulással és kémkedéssel vádolnak egy minisztert Romániában, aki emellett még magyar is - mondta Markó hozzátéve: kétségtelen, hogy az ügynek etnikai színezete is van. vissza A schengeni határidők tartását kéri Magyarország Göncz Kinga bejelentése szerint Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. december 11., hétfő (MTI) - Az Európa i Unión belül határellenőrzések nélküli személymozgást lehetővé tevő schengeni övezet bővítésére elfogadott határidők betartását sürgette Göncz Kinga az EUtagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján. A tagországok bel- és igazságügyi miniszterei múlt héten állapodtak meg arról, hogy az EUhoz tavalyelőtt csatlakozott államok (köztük Magyarország) 2007 utolsó napján teljes értékű részévé válhatnak a belső határokon ellenőrzést lényegében nem végző, a külsőkön viszont szigorúbban ellenő rző övezetnek, amennyiben erre teljes egészében felkészülnek (repülőterek és tengeri átkelők esetében a csatlakozást 2008 tavaszára tervezik). A Brüsszelben csütörtökön és pénteken tartandó találkozón minden bizonnyal megerősítik ezt a döntést az uniós állam- és kormányfők is - most a külügyminiszteri ülésen Göncz Kinga hozzátette, hogy fontosnak tartja emellett az övezetet kiszolgáló információs rendszer korszerűbb változatának (SISII) mielőbbi üzembe helyezését is. A jelenleg tizenöt állammal (Na gyBritannián és Írországon kívül a tizenhárom régi EUtaggal, valamint Norvégiával és Izlanddal) működő schengeni övezet az unió 2004ben felvett tíz tagállama közül kilenccel (Ciprus nélkül), köztük Magyarországgal, valamint Svájccal bővülhet ki. Petréte i József igazságügyi és rendészeti miniszter megállapodás létrejöttekor úgy fogalmazott, hogy az "az új tagállamok első komoly és közös sikerének tekinthető, amelyben Magyarország kezdettől fogva vezető szerepet játszott". Az ország teljesítménye és a z eddigi ellenőrzések alapján Petrétei akkori nyilatkozata szerint biztonsággal állítható, hogy Magyarország "belső" - a schengeni övezethez tartozó országok mentén húzódó - határain az említett ütemtervben sor kerül az ellenőrzés feloldására. A megáll apodás arra a portugál előterjesztésre épül, amely lehetővé teszi, hogy az új államok egyelőre ne a késve készülő, hanem a régebbi információs adatbázishoz csatlakozzanak. A Strasbourgba telepített új rendszer késlekedése volt a fő ok, amelyre hivatkozva a régi EUtagok halasztani próbálták a határok tényleges lebontását. Göncz Kinga most is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a régi rendszerhez csatlakozás "ne jelentse azt, hogy a SISII eltolódik a végtelenbe". vissza Horvátország lezárta az EUcsatlakozási tárgyalások második fejezetét is, megelőzve Törökországot Brüsszel, 2006. december 12., kedd (MTI/Reuters) - Horvátország hétfői brüsszeli bejelentés szerint lezárta a második fejezetet az Európai Unióval folyta tott csatlakozási tárgyalásokon, megelőzve ezzel Törökországot, amely egyelőre még csak egy fejezeten van túl a harmincötből. Az oktatási és kulturális ügyek lezárását még az év végéig három újabb - a gazdasági és pénzügyi politikáról szóló, a vállalko zás- és iparpolitikáról szóló, valamint a vámunióról szóló - fejezet megnyitása követi Erkki Tuomiojának, a soros EUelnök Finnország külügyminiszterének hétfőn Brüsszelben hangoztatott reményei szerint. Noha az EU azt állítja, a horvát és a török csat lakozás két egymástól teljesen elkülönülő folyamat, megfigyelők szerint a hétfői brüsszeli lépés jelképes jelentőségű: szétválasztotta egymástól a csatlakozási tárgyalásokat tavaly ősszel ugyanazon a napon megkezdő két országot, megmutatva, Ankarának mekko ra politikai árat kell fizetnie azért, hogy nem hajlandó megnyitni kikötőit és repülőtereit az EUtag Ciprus előtt. Horvátország célja, hogy 2009ben beléphessen az Európai Unióba, Törökország viszont az általános vélekedés szerint leghamarább is csak tíz év múlva kerülhet be a szervezetbe. vissza Pataki védi a magyarságot − Befolyásos amerikai politikusok a Mikulásvacsorán Népszabadság • Horváth Gábor • 2006. december 12.
