Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-01
23 Sólyom László többször úgy nyilatkozott, elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, s ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. Ennek j egyében 2006. május 4én kezdődött a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat, melynek alapvető célja, hogy felhívják a figyelmet arra, mennyire fontosak a határon túli magyarok helyzetére vonatkozó, valós és megbízható ismeretek, s az, hogy megismerjék az új nemzedék érzéseit és álláspontját. Akkor az államfő azt mondta: ismételten beigazolódott, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni, az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónk ént gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. Az államfő akkor azt is hangsúlyozta, hogy a konferenciasorozat nem érinti a Máért szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnö ki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. Sólyom László a nem nyilvános tanácskozásra olyan, itthon és a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személ yiségeket invitált meg, akik tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről. A tanácskozásra összesen tizenhat, a civil szférában elismert személyiséget hívt ak meg, mint például Bárdi Nándor történészt, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértőt, az Apáczai Közalapítvány igazgatóját, Végel László írót, esszéistát. Csütörtök délelőtt a meghívottak rövid előadás formájában mutatják be a releváns témákat szakterület ük nézőpontjából, délután pedig kerekasztalbeszélgetésre kerül sor, ahol lehetőség nyílik a felvetett gondolatok, vélemények, elhangzott álláspontok megvitatására. vissza Felperzselt nemzetpolitika - Körkép a megvert nyit rai lány elleni eljárástól a romániai többnyelvűségig Magyar Nemzet 2006. december 1. Szerző: Pataky István Idén másodszor hívta meg a Sándorpalotába a határon túli magyar civil szféra képviselőit a köztársasági elnök. A résztvevők rövid előadás formájá ban mutatják be szakterületük lényeges témáit, ezt követően kerekasztalbeszélgetés lesz, ahol a felvetett gondolatokat, véleményeket nyíltan megvitatják. Az államfő kezdeményezése egyedülálló, hiánypótló s egyben jelzésértékű is. Mutatni próbálja a helyes irányt az anyaországi politikumnak és elsősorban a kormányzatnak. Ez a konferenciasorozat kitűnő kiegészítője lehetne a magyar – magyar politikai egyeztetésnek keretet adó Magyar Állandó Értekezletnek (Máért), és kétségtelenül sok ötlettel segíthetné a Hatá ron Túli Magyarok Hivatalát (HTMH), esetleg a kabinet nemzetpolitikai stratégiájának kidolgozóit. Csakhogy ma már a kormány „jóvoltából” nincs Máért, HTMH. Nemzetpolitikai kormánystratégia az utóbbi négy évben nem is volt. Ebben a helyzetben viszont ez a t anácskozás kevés a továbblépéshez. Csak bízni lehet abban, hogy a köztársasági elnök – immár felvértezve a hat áron túli civil szféra által közvetített információkkal – újabb lépést tesz, s felveszi a közvetlen kapcsolatot a szomszédos országokban élő magyar közösségek legitim szervezeteivel is. Ezt az alkotmány egyetlen félmondatban sem tiltja. Mi több, a nemzetpo litikában mutatkozó válságra való tekintettel Sólyom László a Sándorpalotába invitálhatná az Országgyűlésben jelen lévő pártok vezetőit is. Egy ilyen – a határon túliak által már évek óta sürgetett – konszenzuskereső konzultáció talán megmozdítaná a posha dó állóvizet. Az utóbbi hetek, hónapok történései ugyanis azt mutatják, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazás gyászos eredményétől felbátorodott Gyurcsány Ferenc befejezi azt, amit két éve elkezdett: a nemzetpolitika felperzselését. A Máért a h ivatalos verzió szerint szünetel, a HTMH felszámolás alatt áll. A Teleki László Alapítvány megszüntetéséről épp most döntöttek, december 31i hatállyal az Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás alapítvány pedig úgymond betagozódik a Szülőföld Alapba. Az alap ot vezető tanács dönthet majd az összes határon túliaknak szánt támogatásról. Emlékeztetőül: a Szülőföld Alap tanácsának elnöke az a Kiss Elemér, aki 2003ban azt követően kényszerült lemondásra kancelláriaminiszteri pozíciójából, hogy kiderült, ügyvédi ir odája három állami céggel is üzleti kapcsolatban áll. Ezzel párhuzamosan a kormányzati diplomácia teljes mértékben kivonult a kisebbségben élő magyar közösségek érdekvédelméből. Szerbia és Ukrajna viszonylatában az érdektelen semmittevés, Szlovákia irányáb an a sértődött hátat fordítás, Románia esetében pedig a problémák szőnyeg alá
