Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-06
29 elismert kutatóból mintegy harmincan utcára kerülhetnek”. Németh ezt elsősorban a Teleki László Alapítvány háttérintézetére, a Teleki László Intézetre vonatkoztatta. A kérdés természetesen a külügyi bizottság november 28i ülésén is szóba került. A fideszes politikus itt botrányosnak nevezte a kormánydöntést, annak a véleményének adv a hangot, hogy a Teleki Intézet megszüntetésével immár nem csak a külügyminisztérium, de a tudományos kutatás is a pártpolitika kiszolgálójává válik. Ezt szerinte a Magyar Külügyi Intézet vezetésére felkért Dunay Pál személye is alátámasztja. (Dunayt a job boldalon SZDSZszimpatizánsnak tartják.) Németh szerint egyébként nincs biztosíték a Teleki Alapítvány kétmilliárd forintos vagyonának elherdálása, esetleg "lenyúlása” ellen sem. Felvetéseire az egyik illetékes, Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár válaszolt. A bizottságban elhangzott szavai szerint a megalakítandó Külügyi Intézet nem tagozódik be szervesen a külügyminisztériumba, a rá váró megbízások mellett is megmarad a kutatói szabadság. A munkatársak nem lesznek köztisztviselők (tehát nem kötele ző rájuk az ezektől elvárható hivatali fegyelem.) Ami pedig a Teleki Intézet kutatói gárdáját illeti, az államtitkár asszony leszögezte: szó sincs arról, hogy ennek többsége utcára kerülne. Hiszen – emlékeztetett – az intézet munkatársai közül több nem főá llásban dolgozik, megint mások pedig már nyugdíjkorúak. Németh szavaival ellentétben nem ötvenen dolgoznak az intézetben, hanem csak 46an, ámde ebben a létszámban már benne vannak a karbantartók, a titkárnők, a gondnokok és az ingatlankezelők is. Ami pedi g a kutatókat illeti, ezek közül húszat átvesz a Külügyi Intézet. (A hírekből nem derül ki, mi lesz az ugyancsak megszűnő Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány munkatársaival.) Horváthné Fekszi Márta cáfolta Németh azon állítását is, amely szerint nincs b iztosíték az alapítványi, illetve intézeti vagyon elherdálása vagy "lenyúlása” ellen. A kormányzatnak esze ágában sincs eladni vagy az eddigiektől eltérő célokra használni a Teleki Alapítvány ingatlanait. Hogy a Fidesznek nincs erkölcsi alapja a tiltakozás ra, azt az államtitkár asszony azzal támasztotta alá, hogy a húsz éven át létezett Magyar Külügyi Intézetet annak idején az Orbánkormány szüntette meg. Aggodalmának adott hangot a Teleki Intézet megszüntetése és beolvasztása miatt a mérsékelt jobboldalh oz sorolható Granasztói György is. Az intézmény főigazgatója szerint félő, a kutatói létszám csökkenni, a tematika pedig szűkülni fog. Közleményben tiltakozott az intézet megszüntetése ellen 33 ismert értelmiségi – többségük jobboldali, mint Schmidt Mária történész, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és Bod Péter Ákos közgazdász, ám akadnak köztük olyanok is, akik nem sorolhatók ebbe a kategóriába, például Gerő András történész vagy Kende Péter politikai szociológus. A "harminchármak” szerint "vereséget szenved az a különleges, úttörő és példamutató, részben önfinanszírozó modell is, amely a kormányzat külpolitikai és szomszédságpolitikai tevékenységét a saját tudományos függetlensége, objektivitása és kritikai megközelítései által támogatja. Pótolhatatla n veszteség éri a magyar társadalomkutatást, hiszen annak nemzetközi elismertséget élvező, jelentős bázisát számolják fel. A munkatársi gárda szétesik, a szomszédos államokban kiépült kutatói hálózat felbomlik, a határon túl végzett műemlékmentő programok pedig megszűnnek – hangoztatják a tiltakozók. Gerő András a relatív autonómia mellett van "Nem vagyok partner abban, hogy létező tudományos műhelyek megszűnjenek vagy felszámolják relatív autonómiájukat” – mondta lapunknak Gerő András történész, aki egy ik aláírója volt annak a tiltakozásnak, amelyben neves közéleti szereplők a Teleki László Alapítvány megszüntetése ellen foglaltak állást. A történész szerint nem pártpolitikai vagy technikai okok játszottak szerepet a döntésben, hanem pénzügyi szempontok: mintegy 2 milliárd forintos vagyon, amelyet annak idején még az Antallkormány rendelt az alapítványhoz, és az állam most vissza akar kapni. Gerő András szerint minden tudományos intézménynek fontos, hogy relatív autonómiája legyen, vagyis a benne dolgozó kutatók a legjobb belátásuk, és ne a megrendelő szája íze szerint dolgozzanak. A neves történész arra számít, hogy ez a "sokirányú névsor” a döntéshozókat legalább megfontolásra készteti, és egyfajta figyelmeztetés lesz a jövőre nézve, hogy az ilyen ügyek ben óvatosabban kell eljárni. vissza
