Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-06
25 államokra terjeszthető ki, amelyek tökéletesen felkészültek és biztosítani tudják külső határaik ellenőrzését. Vagyis tulajdonképpen a jövő év folyamán dől el, hogy melyik ország és pontosan mikortól lehet a schengeni megállapodás részese. Szlovákia még nincs igazán felkészülve a szigorú szabályok alkalmazására, így elképzelhető, hogy a szlovákmagyar határ egy darabig még schengeni határ lesz. Az EU szakértői mindenesetre jövő nyár v égéig még további ellenőrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetően ősz elején döntenek véglegesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak az elsők között az övezethez. Magyarország eddigi felkészülését az Unió szakértői nagyon jónak ítél ték és véleményük szerint már most 90 százalékban készen áll a szabályok alkalmazására. A magyarromán határszakaszon egyébként januártól bevezetik az úgynevezett egymegállásos határforgalmi ellenőrzést - tudatta a határőrség szóvivője az MTIvel. Kovács I ván közleményében rámutat: az új ellenőrzési technológiával a határellenőrzést végző hatóságok a schengeni határellenőrzési normák maximális figyelembevételével, az uniós normáknak megfelelően biztosítják a határon átlépő személyek gyors és kulturált határ átlépését. Az egymegállásos rendszer 2007 első napjától "valamennyi magyarromán viszonylatú közúti határátkelőhelyen megvalósul" - áll a közleményben. A tegnapi döntés nem érinti a román állampolgárokra vonatkozó, eddig nyilvánosságra hozott intézkedése ket. A magyar határon jövő decembertől is az uniós országok állampolgárai számára fenntartott külön sávon léphetnek be könnyített ellenőrzéssel, illetve személyi igazolvánnyal léphetnek majd be az uniós sávon. vissza Segí tie a bal a Segítő Jobbot? - Megszűnhet a magyarországi egészségügyi alapítvány kormánytámogatása Új Magyar Szó 2006. december 6. Szerző: Guther M. Ilona, Budapest Mi lesz a Segítő Jobb sorsa? - kérdezte a Magyar Demokrata Fórum nevében Csáky András k épviselő az egészségügyi minisztertől az országgyűlés e hét eleji ülésén. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány 1990ben jött létre, magánalapítványként, olyan határon túli magyarok anyaországi kezelésének - legtöbb esetben életmentő beavat kozások - megszervezésére, koordinálására és finanszírozására, kiknek gyógyítása lakóhelyükön nem, vagy csak részben oldható meg. A központi költségvetésből az alapítvány 1993 óta kap rendszeres támogatást. A Segítő Jobb eddig több mint hetvenezer beteg ellátását támogatta, köztük nagy számban daganatos vagy szívbeteg gyerekekét. A betegek mintegy 75 százaléka Romániából, 15 százaléka Ukrajnából, a többi a volt Jugoszlávia országaiból és Szlovákiából származik. Kezdetben a költségvetésből juttatott támoga tás évről évre nőtt, az utóbbi években azonban csökkent, így egyre gyűltek az alapítvány kiegyenlítetlen számlái. Úgy hírlik, jövőre a költségvetési támogatás teljes egészében megszűnik. A gond, hogy a különféle adományokból befolyó összegek nem elegendők az alapítvány eddigi paraméterek szerinti működtetéséhez. "Nem könnyű a magyar egészségügyi megszorításokat, a gyógyszerárak emelkedését saját pénztárcájukon érzékelő embereket meggyőzni, hogy legyenek szolidárisak a határon túliakkal - mondta a képviselő , a mindenkori magyar kormánynak azonban alkotmányos és morális kötelessége folyamatos szolidaritást, együtt érző humanizmust tanúsítani azokkal a magyarokkal szemben, akik a határ túloldalán bajban vannak." Csáky András több kérdést is felvetett: mi a kormány elképzelése arra vonatkozóan, hogy a határon túli magyarok orvosi ellátásának folyamatossága ne szűnjön meg, melyek azok a fórumok, ahová a jövőben a segítségre szorulók fordulhatnak, illetve milyen garanciát vállal a kormány arra, hogy a segítségn yújtást ne csak kampányszerűen gyakorolja, hanem intézményesítse is? Molnár Lajos egészségügyi miniszter közölte, hogy a napokban megszületett kormánydöntés szerint a Segítő Jobb Alapítvány kiegyenlítetlen számláit a kormány az Egészségügyi Minisztériumon keresztül kifizeti, tehát az érintett egészségügyi intézmények - a tárcavezető szerint - "napokon belül megkaphatják" minden eddig elvégzett ellátás térítési díját. A felvetett kérdésekre azonban megkerülte a konkrét választ. Azt fejtegette, hogy Románia uniós csatlakozásával új lehetőségek nyílnak, így román kollégájával két hete, az együttes kormányüléskor nemcsak elhatározták az együttműködést, hanem közös munkacsoportot hoztak létre
