Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-05
31 Mint ismert, mind a Munkáspárt által felvetett kórházprivatizációs, mind pedig a Magyarok Világs zövetsége kezdeményezte kettős állampolgársági kérdés kétszer szerepelt a taláros testület napirendjén. Először közvetlenül azután, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesítette az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát, és megállapította, hogy azok megfelelnek a törvényben meghatározott formai, valamint a feltett kérdésekre vonatkozó tartalmi követelményeknek. A taláros testületnek azonban később is volt dolga a két referendummal; amikor már összegyűlt a törvényben meghatározott számú aláírás, az Or szággyűlés mindkét esetben határozattal rendelte el az országos ügydöntő népszavazást. A parlamenti határozattal szemben ugyancsak kifogások érkeztek az Abhoz, amely így első ízben került szembe története során az Országgyűlés népszavazást elrendelő határ ozata elleni kifogással. A kórházprivatizációs kérdésben az akkor tízfős Ab többségi határozattal adott szabad utat a kezdeményezésnek, négy alkotmánybíró – a baloldal által jelölt Bihari Mihály, Czúcz Ottó, Holló András (az Ab akkori elnöke) és Strausz János – különvéleménnyel élt. Ők úgy vélték, a népszavazási kérdés nem felel meg az egyértelműségi követelménynek. Az Ab 1997ben egy határozatban tisztázta az egyértelműség kérdéseit; eszerint a népszavazási kérdésnek egyértelműnek kell lennie egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is. Bihari úgy vélte, a Munkáspárt kérdése egyik kritériumnak sem felel meg, míg Holló szerint a jogalkotói egyértelműség követelménye sérült. A kettős állampolgársági kérdésben a testület ugyancsak többségi d öntéssel – Holló András és Kukorelli István különvéleményével – adott zöld utat a népszavazásnak. A két bíró különvéleményében úgy vélte, a „jogalkotónak lehetősége van arra, hogy bizonyos esetekben tovább könnyítsen az állampolgárság megszerzésének feltét elein, és a jelenlegi szabályokhoz képest egyszerűsítse az állampolgárság megszerzését. (…) Ez azonban nem sértheti az alkotmányt és a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeket, továbbá nem eredményezheti azt, hogy a jogalkotó mentességet biztosít a személ yek egy meghatározott köre számára az állampolgárság megszerzésének valamennyi objektív feltétele alól.” A bírák tehát elsősorban arra hivatkoztak, hogy nemzetközi szerződésekbe ütközne a kérdés feltétele, ám a többség nem így látta, sőt hivatkoztak az úgy nevezett Velencei Bizottság munkájára is, amely a státustörvényt vizsgálta. Mind a kórházprivatizációs, mind a kettős állampolgárság kérdése még egyszer az Ab elé került, miután az Országgyűlés elrendelte a népszavazást. A bírói testület egyik esetben s em vizsgálta a kifogásokat, csak azt, hogy az OVB, illetve a parlament határozata megfelelte az alkotmánynak és a vonatkozó jogszabályoknak. Kukorelli és Holló a kettős állampolgársági kérdés kapcsán megfogalmazott különvéleményükben közölték: nem értene k egyet azzal, ha az Ab „esetről esetre foglal állást az Országgyűlés elrendelő vagy elrendelést elutasító döntéséről”. vissza December 5re emlékezik a nemzet Magyar Nemzet 2006. december 5. 4:03 Szerzők: Török László – Pál Gábor Közös javaslatot nyújtott be a parlamentnek a határon túli magyarok támogatása ügyében az MSZPs Kocsi László és a fideszes Németh Zsolt. Az indítvány 400 millió forint átcsoportosításáról szól. A T. Házban a kormány nemzetstratégiáját bírálta az e llenzék. Ma több párt és civil szervezet is demonstrációval emlékezik a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazásra. A két évvel ezelőtti, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra emlékezve értékelte a kormány nemzetpolitikáját Szászfalvi László tegnap a parlamentben napirend előtt. A KDNPs képviselő szerint súlyos orientációs problémákkal küzd a Gyurcsánykormány, nemzetstratégiája eredménye a „totális bizonytalanság”, amely a határon inneni és túli közösségek kapcsolatában is tapasztalha tó. Szászfalvi kifogásolta, hogy a minimális konszenzust garantáló intézményeket, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Magyar Állandó Értekezletet és egy sor alapítványt megszüntet a kabinet, amely a centralista egyszerűsítés politikáját gyakorolja. – Mil yen lelkülete van egy olyan miniszterelnöknek, aki azzal dicsekszik nyilvánosan, hogy ő találta ki a 23 millió románnal való riogatást mint kampányfogást? – tette fel a kérdést a KDNP frakcióvezetőhelyettese, ám választ nem kapott, mert a kormány részéről senki sem kívánta kommentálni felvetéseit. Tegnap közös javaslatot terjesztett a T. Ház elé a határon túli magyarok támogatása ügyében az MSZPs Kocsi László és a fideszes Németh Zsolt. Az indítvánnyal 400 millió forint átcsoportosítására tesznek kísérlet et. A két
