Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-04
15 Az EMNT azt javasolta, hogy mivel arányánál fogva az erdélyi magyarság az EPben kéthárom képviselői helyre számíthat, a jelöltlista élén álljon Markó Béla és Tőkés László. Ennek nyomán azok is rászavaznának a listára, akik nem feltétlen hívei az egyik vagy a másik szervezetnek. vissza Markó és Tőkés napirendre vette a területi autonómiát - Néhány héten belül már a második erdélyi szervezet képviselőjével tárgyalt Markó Béla Magyar Hírlap 2006. november 4. Nem mondott le Székelyföld területi autonómi ájának eléréséről az RMDSZ. Elnöke, Markó Béla tegnap Tőkés Lászlóval egyeztetett a kérdésről. Román politikusok közben azzal vádolják Markót, hogy kampánycélokra használja fel az autonómiát. Néhány héten belül már a második erdélyi szervezet képviselő jével tárgyalt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki egyre többször száll nyilvánosan is síkra az erdélyi területi autonómia eléréséért. A politikus szeptember 23án a székelyföldi polgármesterek csíkszeredai találkozóján szólalt fe l a kérdésben, és egyeztetett Csapó I. Józseffel is, a Székely Nemzeti Tanács azóta lemondott elnökével. Markó Béla tegnap Kolozsváron Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével tárgyalt, és két munkacsoport fe lállításáról egyeztek meg. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az egyiknek az lesz a feladata, hogy kidolgozza az erdélyi magyar egyeztető kerekasztalnak a létrehozását, melyben "az EMNT és más fontos erdélyi magyar civil szervezetek képviselői gondolkodhatnána k együtt az RMDSZszel". A másik munkacsoport az erdélyi magyarság minimálprogramját dolgozza majd ki, és lehetőleg már decemberre papírra veti az erdélyi magyarság alapvető céljait. Az RMDSZ elnöke addig még várhatóan újra találkozik Tőkés Lászlóval. A református püspök a találkozó után kiemelte, hogy a nemzeti minimálprogramnak tartalmaznia kell az autonómia és az önálló állami magyar egyetem ügyét. Ehhez azonban mindenképpen szükséges az erdélyi magyarság egységes képviselete, mert még így is kevés az esély a célok megvalósítására. Tőkés megjegyezte: szeretné, ha az RMDSZ elnökének nyilatkozata, amelyben a Székelyföld területi autonómiájáért szállt síkra, nemcsak választási kampánycélokat szolgálna. Romániai vezető politikusok éppen az utóbbival vádol ják Markó Bélát. Már a miniszterelnök is bírálta a területi autonómia támogatása miatt. Emil Boc, az RMDSZszel egy kormánykoalícióban lévő Demokrata Párt alelnöke a csíkszeredai találkozó után kijelentette: soha nem fogja támogatni az "etnikai kritériumok on" alapuló autonómiaformát. Mircea Chelaru, az úgyszintén koalíciós Konzervatív Párt alelnöke pedig a miniszterelnökhelyettesi tisztségéről való lemondásra szólította fel a magyar politikust. Markó ezekre a vádakra úgy reagált, hogy amikor ezek a politik usok az ő lemondását kérik, akkor tulajdonképpen saját választóiknak akarják bebizonyítani nemzeti hűségüket és elkötelezettségüket. A vitába bekapcsolódott Calin PopescuTariceanu kormányfő is, mondván, "az etnikai alapú autonómiaformák szorgalmazása az európai valósághoz viszonyítva meghaladott kezdeményezés, és ellentmond az európai uniós szellemiségnek". vissza Megtorlás forradalom nélkül Magyar Hírlap 2006. november 4. Szerző: Stefano Bottoni 2 Megállapítható teh át, hogy az 1956 utáni romániai forradalom nélküli megtorlás méreteiben a magyarországihoz volt mérhető A magyar forradalom kitörése felkészülten érte a román kommunista rendszert. Az 1956. október 24. és november 5. közötti diáktüntetéseket rendvédelm i eszközökkel feloszlatták (Temesvár, okt. 30 – 31.; Bukarest, nov. 5.), vagy megszervezésüket lehetetlenné tették diverziós módszerek segítségével (Kolozsvár, okt. 24 – 25.). Utóbbi esetben 2 romániai történész
