Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-04
12 Markó és Tőkés találkozója – bár az EMNT kezdeményezésére történt – az RMDSZ azon konzultációsorozatába illeszkedik, amelynek keretében a szervezet vezetői az egyházak, az ifjúsági csoportok és más erdélyi magyar politikai erők képviselőive l találkoztak. A két politikus hosszú időn át kerülte egymást. A jég tavaly nyáron, a Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Szabadegyetemen tört meg, amikor ismét egy asztalhoz ültek. Ellentéteik ekkor azonban még olyan erősek voltak, hogy csak abban tudtak meg állapodni, később ismét találkoznak. Ezek az ellentétek alapvetően az erdélyi magyarság autonómiájával függtek össze. Nézeteik nem a célt illetően tértek el egymástól, hiszen az önkormányzat szükségességében egyetértettek. Míg azonban Markó és csapata a ki tartó aprómunkában, az "intézményeken való menetelésben” hitt, addig a gyors sikerre áhítozó Tőkésék radikális eszközöket részesítettek volna előnyben. Az RMDSZ sok mindent elért, hiszen parlamenti, majd kormánypárttá vált és elnöke, Markó Béla jelenleg Ro mánia miniszterelnökhelyettese. Tőkésék viszont sikertelenek maradtak. Az általuk preferált radikális eszközöket (melyekről nemigen tudni, mik is lennének) nem tudták igénybe venni, hiszen taglétszámuk kicsi és nem is reménykedhettek abban, hogy belátható időn belül parlamenti párt válik belőlük. Nem volt azonban teljes az RMDSZ öröme sem. Ezt leg- inkább tavaly, a párt által benyújtott autonómiatörvény sorsa mutatta meg. A kezdeményezés a parlamenti viták során a román többség heves ellenállásán elakadt és egyelőre nem is igen van remény elfogadására. Ez súlyosan érintette az RMDSZt, hiszen az erdélyi magyarság "szent ügyéről” van szó, amelynek sikerén vagy sikertelenségén a magyar választók a szervezet eredményességét mérik le. (Erdélyi politikai gyűlés eken sokszor hangzik el a "Csak egészség legyen és auto- nómia!” szövegű jókívánság.) Az RMDSZ az autonómiatörvény kapcsán két tűz közé szorult. Tőkésék – és az erdélyi jobboldal mögött álló Fidesz – erélytelenséggel vádolták Markóékat, a törvényjavaslato t pedig leszólták, lévén, hogy annak szerzői – a román realitásokhoz próbálván igazodni – csupán kulturális és személyi autonómiát irányoztak elő. A parlamenti vitákban kiderült azonban, hogy a román realitások még annál is rosszabbak, mint ahogy azt az RM DSZ vezetői elképzelték. A bukaresti parlament nacionalista erői hallani sem akartak személyi vagy kulturális autonómiáról, a szélsőségesek pedig kifejezetten hisztérikusan reagáltak a törvényjavaslatra. Félő ezért, hogy ez nem csak rövid időre akadt el. N agyon könnyen elképzelhető, hogy jövőre – mikor Románia már az Európai Unió teljes jogú tagja lesz – vagyis mintegy "birtokon belülre” kerül – , az autonómia ügye hosszabb távon lekerül a napirendről, az RMDSZ pedig a kormányon kívül találja magát. Traian B asescu elnök tavasszal mindenesetre új választásokat szeretne kiírni, és törekvését, melyet általában indokoltnak tartanak, feltehetően siker koronázza. Hiszen – mint Bukarestben mondogatják – a kormányt már csak az uniós felvétel perspektívája tartja egyb en. Szlovákiában két év telt el az EUfelvétel és a magyar párt hatalomból való kipenderítése között. Lehet, hogy Romániában erre fél év is elegendő lesz. Mivel az autonómiatörvény sikertelensége megtépázta az RMDSZ tekintélyét, a vele szemben álló erőké t viszont megnövelte, szükségszerűen felmerül annak rémképe, hogy a legközelebbi választásokon az erdélyi magyarság szavazatai megoszlanak, és az RMDSZ kiesik a parlamentből. Markóék erre a perspektívára azzal reagáltak, hogy – mintegy megpróbálván kifogni a szelet magyar ellenfeleik vitorlájából – közeledni kezdtek azok álláspontjához. Ez nem igényelt túlságosan éles fordulatot, hiszen az RMDSZ már két évvel ezelőtt, a legutóbbi parlamenti választások előtt is "Együtt az autonómiáért!” szövegű plakátokka l kampányolt. Idén szeptemberben aztán – egy Csíkszeredában tartott önkormányzati találkozón – Markóék kinyilvánították: a romániai magyarság önazonosságának megőrzéséhez szükségesnek tartják a különböző autonómiaformák kiépítését, ezen belül a területi a utonómiák megvalósításához szükséges törvények meghozatalát. (Miután a parlament román többsége már a személyi és kulturális önkormányzat eszméjét is visszakézből utasította el!) Markó Béla pedig lakonikusan kijelentette: a Székelyföldnek jár az autonómia. Az RMDSZ fordulatára a legtöbb bukaresti párt – nem meglepő módon – még a korábbinál is hisztérikusabban reagált. Hiszen román közvélekedés szerint a területi autonómia – még sokkal inkább, mint a személyi vagy kulturális – a szeparatizmus, vagyis Erdély elszakításának eszköze. Nem az ellenzéki és hírhedten magyargyűlölő Nagy Románia Párt, hanem az RMDSZ koalíciós társa, a Konzervatív Párt terjesztett elő olyan indítványt, melynek értelmében fel kell függeszteni miniszterelnökhelyettesi tisztségéből Mark ó Bélát.
