Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-30
26 A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnök e Hiller Istvánnak - az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének - címzett levelet adott át Bogyai Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. "Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetés e Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna" - olvasható a levélben. ______________________________________________ A bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézeteként létrehozott, de sajátos feladatai miatt nagy önállós ággal rendelkező központ létrehozásának ötlete még Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyik erdélyi látogatásán merült fel, az ötletgazda Demeter János volt. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi in tézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. Magyar részről a programsorozatot így nem a központ megnyitásának tekintik - hiszen az jogilag már megtörtént , hanem az intézmény tevékenységének ünnepélyes elindításaként. vissza "Csak csokorba kell összefogni az akaratokat" - Beszélgetés Hadnagy Miklóssal, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központ igazgatójával Új Mag yar Szó 2006. november 30. Szerző: Domokos Péter Felavatása után két évvel, tegnap indult el hivatalosan is a Magyar Kulturális Koordinációs Központ tevékenysége. Ebből az alkalomból faggattuk terveiről Hadnagy Miklóst, a Sepsiszentgyörgyre telepített intézmény vezetőjét. Mit tapasztalt a központ hatáskörébe eső régió szemrevételezésekor? - Erdélyi születésemnél fogva sem okozott meglepetést, ami itt minket várt. Ez a közeg nem idegen, 18 évig éltem ebben az országban, az elmúlt 14 év hiányosságait p ótolnom kell. Úgy érzem rengeteg minden átalakult Romániában, Székelyföldön is megváltozott egy picit a gondolkodásmód, ezt föl kell nekem is dolgoznom. El kell mondanom, hogy a partnerintézmények vezetőitől nyitottságot, segítőkészséget tapasztaltam, és a zt szeretném, ha ezeknek az intézményeknek a vezetői bármilyen ötlet folyamán, amit meg szeretnénk valósítani, megkeresnének bennünket. Szeretnénk segíteni anyagiakkal és kapcsolati tőkével egyaránt. A sepsiszentgyörgyi kulturális központ a már meglévő kul turális intézmények közé beékelődve tudna nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényeket szervezni. Ezt a partneri kapcsolatot szeretnénk tovább kiépíteni. Hogyan javíthat a központ a hátrányos helyzetű falvak művelődési életén? - Szeretném, ha partnerre találnánk a régió intézményei között, ha próbáljuk tevékenységünket a falvak irányába is terelni. Nagyon jó példának látom a Kovászna megyei művelődési központ vezetőjének, Imreh Istvánnak az elképzelését, hogy a megyenapok alkalmával döntően falvakra is k oncentrálnak. Mindazok az elképzelések, amelyek napvilágot láttak - gondolok itt a teleházmozgalomra, a emagyar pontokra - olyan közösségépítő jelleggel jelentek meg, amelyek egy adott falu életében nagyon sokat jelentenek. Ha egy kulturális központ akár egy nagyon kicsi rendezvénnyel képes a falut megmozdítani egy hétvégi órában, ennek közösségét megtartó jellege lehet. Pályázatában előnyben részesítette a személyes kapcsolatokat, a rátermettséget az anyagi ráfordítással szemben. - Ez nem jelenti azt , hogy csak személyi kapcsolatokon keresztül sikereket tudok elérni. Az elmúlt tíz évben folyamatosan a határon túli kérdéssel foglalkoztam. Kialakult egyfajta kapcsolatrendszer, amelyen keresztül meg tudom szólítani a magyarság jeles képviselőit. Nem szer etnék neveket mondani, de ha komolyan vesszük az Illyés Közalapítványnál történt ténykedésem időszakát, azt gondolom, hogy az összes határon túli kulturális intézménynél vezető szakembereket ismertem meg, és lettem akár baráti viszonyba is velük. Annak a g enerációnak vagyok a tagja, amely az 1990es évek elején vállalkozásra adta a fejét, s közülük sokuknak nagyon jól menő vállalkozása van. Tudom, hogy ezek a vállalkozók Erdélyben is hajlandók áldozni a kultúrára, és időnként a dolog szervezés és összefogás kérdése. Nem biztos, hogy az anyagi háttér biztosítása a lényeg, csak egy csokorba kell összefogni az akaratokat.
