Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-04
4 kérdésekben gyors sikert ér el az erdélyi magyarság, ha pedig az összefogás nem valósul meg, akkor végképp semmi lehetőség nincs e célok megvalósítására. Tőkés utalt a rra, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is várhatóan elfogadnak egy közös nyilatkozatot, amely az elkezdett erdélyi magyarmagyar párbeszéd folytatását szorgalmazza. Hozzátette: „az volna jó, ha az erdélyi magyar civil és politikai szféra, valamint az önkormányzatok és az akadémiai körök fognának össze a nemzeti érdek ügyében”. Tőkés szerint, ha folytatódik a párbeszéd, akkor sikerülhet az eddigiekben nagymértékben hiányzó erdélyi magyar összefogást megvalósítani. A református püspök felid ézve Markó legutóbbi megnyilatkozásait, amelyben az RMDSZ elnöke Székelyföld területi autonómiája mellett szállt síkra, megjegyezte: szeretné, ha ez nem csak konjunkturális, választási kampánycélokat szolgálna, hanem olyan valós szándékká válna, amely össz efogást eredményez. Kiderült, hogy az Európai Parlament (EP) Romániát megillető helyeire szervezett jövő májusi választásokat a felek épp csak érintették, megegyeztek, hogy a következő tárgyalásaikon napirendre tűzik ezt a témát is. A tanácskozáson résztvevő Toró T. Tibor, EMNTalelnök a Szabadságnak elmondta: a Tőkés vezette civil szervezet azt javasolta a megbeszélésen, hogy a romániai magyarság által az EPbe juttatható két jelölt közül az egyik az EMNTt képviselje. Mint ismeretes, az erdélyi magyarság számarányát és a k orábbi választási eredményeket tekintve két magyar képviselőt juttathat be az EPbe. Toró elképzelhetőnek tartja, hogy egy jó választási kampánnyal akár hárman is sikerrel pályázhatják meg a tisztséget. Hozzátette: ennek a két személynek azonban olyan repr ezentatív személyiségeknek kell lenniük, mint Markó Béla és Tőkés László. A jövő évi választásról azonban mind Markó, mind Tőkés visszafogottan nyilatkozott, Toró is hangsúlyozta, hogy ez csak az ő magánjavaslata. vissza Sóly om László a kisebbségeknek járó többletjogok mellett szállt síkra Erdély.ma [ 20061104 - 08:57:27 ] Forrás: Kossuth Rádió Sólyom László a kisebbségek egyetemi képzéséről szóló kolozsvári konferencia résztvevőinek írt levelében kijelentette: az egységes szabadságba bele kell érteni a nemzeti kisebbségi felsőoktatást és az autonómia különböző formáit, amelyekkel a kulturális nemzet élhet. Az államfő szerint a kisebbségek megmaradása érdekében minden államnak meg kell adnia a területén élő kisebbségeknek a z őket megillető többletjogokat. 12 olyan európai egyetem képviselteti magát Kolozsváron, amely a nemzeti kisebbségek, közösségek nyelvén képzi diákjait. Ilyenek például a déltiroli, a walesi, a galíciai, vagy a katalóniai európai uniós országokból, de m acedóniai albán és moldovai gagauz is jelen van valamint a szlovákiai Selye János Magyar Egyetem képviselője. Az Európai Unióban minden 7. polgár kisebbségben van saját államában, akik közül több mint százezren tanulnak különböző kisebbségi felsőoktatási rendszerekben - emlékeztetett üdvözlő levelében Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint a kisebbségi közösségeknek többlet jogokra van szükségük, hogy megmaradhassanak. A kisebbségi felsőoktatás alapja az is, hogy az Európai Unióban mindenkinek jog a van saját történelméhez és ahhoz, hogy saját nyelvén tanulhasson. Bár a magyar nyelvű oktatás megteremtésében az utóbbi 16 évben komoly eredmények születtek, hátra van még a fő cél, az állami egyetem újraindítása Romániában. Ezt a Kolozsvárra érkezett Ma rkó Béla RMDSZelnök, kormányfőhelyettes mondta köszöntő beszédében. Rámutatott, hogy a magyar közösséget természetes módon illeti meg az állami egyetem, hiszen ugyanúgy adót fizet, mint a román többség. Van magyar nyelvű képzés Romániában, de nincs dönté si jogkörük, autonómiájuk a magyar tagozatoknak. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta az európai kisebbségi egyetemek képviselőinek, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Tudományegyetem magyar költségvetési pénzzel jött létre és működik, a magyar állami egyetemet, a Bolyait 1959ben azért olvasztották össze a Babes
