Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-02
7 n Számos vita el őzte meg azt, hogy határon túli magyarok bizottsága is működjön az Országgyűlésben, végül az ezzel kapcsolatos feladatok a külügyi bizottság hatáskörébe kerültek be. Ez részben illeszkedik a magyar – magyar parlamenti együttműködéshez, melyet Szili Katalin kezdeményezett. Voltak olyan törekvések, hogy önálló bizottság alakuljon a határon túli magyarok kérdéskörére, s ennek voltak támogatói az MSZP, az MDF, de a Fidesz frakciójában is. Azonban az ellenzék részéről ezt nem támogatták elegen ahhoz, hogy létre i s jöhessen. A mindenkori többség létrehozhat ugyan parlamenti bizottságot, de ennek nem sok értelme van, ha az ellenzék nem jár az ülésekre. Az, hogy a külügyi bizottság nevébe foglalták bele a határon túli magyarok kérdéskörét, ezekből a korábbi erőfeszít ésekből is következik. n Az elnevezésen kívül, milyen többletet jelent ez a határon túliak szempontjából? Ezt még együtt kell hogy kidolgozzák a parlamenti pártok. A jövő év eleji parlamenti ülésszak után derül ki, hogy mi lesz ez a plusz ahhoz képest, a hogy eddig foglalkozott a külügyi bizottság a határon túli magyarok kérdéseivel. Pillanatnyilag nem tudnám elmondani, hogy többet foglalkoznánk a határon túliak gondjaival, mint eddig, hiszen eddig is, most is a bizottság elé kerülnek az aktuális kérdések. n A külügyi bizottságban volt arról szó, hogy a magyar belpolitikára az Európai Unióban próbál megoldást keresni az ellenzék? Mostanáig megnyugvással vettük tudomásul, hogy ezek a viták, válságok, illetve a megoldások megmaradnak belpolitikai kérdésnek. A 23i eseményeket követően lépett ez túl a határon. Addig is voltak próbálkozások kivinni az országból, de kis hatásfokkal. Ezért a bizottság a saját munkatervével foglalkozott, a Magyarországgal összefüggő nemzetközi kérdésekkel. Az elmúlt héten Németh Zsolt bizottsági elnökkel a szokásos évi ENSZközgyűlés parlamenti találkozóján voltunk New Yorkban és Washingtonban. Részesei voltunk az 1956os események ünnepségeinek, de ezen túl Washingtonban találkoztunk az Egyesült Államok külügyi helyettes államtit kárával, valamint kül- és belpolitikai szakértőkkel. Ezeken a találkozókon egyértelművé tudtuk tenni, hogy a külpolitikai, és ezen belül az Európai Uniót, a magyar – magyar kapcsolatokat ilyen szempontból érintő kérdésekről tájékozódunk. Ha valaki rákérdezet t a belpolitikára, kiderült ugyan a két párt közötti nézetkülönbség, de azonnal elmondtuk, hogy nem kívánjuk ezt ott megvitatni. Ezért is meglepő számomra a Fidesz elnökének és hozzá kapcsolódva a fideszes és kereszténydemokrata európai parlamenti képvise lőknek a külföldi offenzívája. Döbbenetes, hogy az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot úgy próbálják befolyásolni, hogy az ország ne kapja meg az uniós támogatásokat. A héten tárgyalja majd a külügyi bizottság, hogy hogyan kezeljük ezt a kérdést. n Kinek használ, és miért használna az ellenzéknek, ha ad absurdum, Magyarországot szankcionálná Brüsszel? Merem feltételezni, hogy anyaországon belül és kívül, normálisan gondolkodó magyar ember nem talál erre értelmes választ, és pontosan tudja, hogy e z csak árt az országnak. Hiszen nem a mindenkori kormány kapja az Európai Uniótól a támogatást. A támogatásokat nagyon szigorú rendszer szerint utalják, ráadásul utólagos finanszírozásról van szó. Ez azonban borzasztóan árt az ország tekintélyének. Mit gon doljanak egy olyan országról, amelynek egyik felelős politikai irányzata, a legnagyobb ellenzéki párt – amelynek a befolyása kiterjed az állampolgárok egy jelentős részére – amellett érvel, hogy meg kell fosztani az országot a támogatástól. Egyelőre ez sem a forint árfolyamán, sem a befektetésekben nem mutatkozik, de később látszanak majd a hatásai. Nyilvánvaló, hogy a támogatásokat az unió nem aszerint ítéli oda, hogy mit mond egy politikus. Az illetékes testületek már döntöttek a támogatásokról, és ha az ország betartja az EUs szabályokat, akkor elfogadják a benyújtott pályázatokat. A pénzeket megkapjuk, de ez a fellépés elbizonytalaníthatja azokat a befektetőket, akik Magyarországra készülnek jönni, nem is beszélve Orbán Viktor tőkeellenes és egyéb érthe tetlen érveléséről. Mindezek rossz hatással vannak, és nem tudom, miért gondolja a Fidesz, hogy egy ilyen helyzet segíthetné az ő kormányzásukat, ha a ciklus leteltével nekik szavaznak bizalmat a választók. Tény, hogy a magyar nemzeti érdekekkel teljesen e llentétes tevékenységet folytat a legnagyobbik ellenzéki párt. n A Fidesz is elismerte, hogy folytatni kell a konvergenciaprogramot. Nem arról szól a történet, hogy meg kell buktatni a szocialista – liberális kormányt, de folytatni a megszorításokkal járó k onvergenciaprogramot?
