Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-28
23 ifjúsági verseinek öt évre szóló jogvásárlása és a kiadott címek további öt évre terjedő forgalmazási joga. A szerződés szerint öt évig a Bookart jogtulajdonába kerül minden, ez alatt az idő alatt keletkezett Markó Bélamű. E mellett a kiadó maga dönti el a kiadandó kötetek példányszámát, egyedül dönt a könyvek áráról, illetve a kiadóé a hazai és külföldi terjesztés joga is. Mar kó: ez politikai lejáratás A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004ben alapította. "Megfogalmazódott bennem, hogy a könyvkiadást másképp is el lehetne képzelni, mert a jó könyvet támogatás nélkül is el kell lehessen adni - ellentétben a bevett romániai magyar gy akorlattal. Nem könyvkiadásból élek, így az azonnali piaci sikerek nem életbevágó fontosságúak számomra. A célkitűzés, hogy a Bookartnál csak kiváló minőségű könyvek jelenjenek meg a legkiválóbb szerzőktől. Természetesen a legkézenfekvőbb a verskiadás, eze n belül a gyermekvers, mert az mindig jobban eladható" - fejtette ki a Transindexnek Hajdú. A Markókötetekről elmondta, az első könyv megjelenését 2006 tavaszára tervezték. "Ám időközben a kivitelezés körül is változtak az elképzelések, tegyük hozzá, a minőség és a terjesztés javára. Természetes, hogy a szerző kissé türelmetlen, de itt már a kiadói döntés a mérvadó. A dolgok mostani állása szerint 2007ben (tavasszal az első) két gyermekvers kötet jelenik meg Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek c ímmel. Összesen hat gyerekverskötetet tervezünk. Viszont a folytatáshoz meg kell várni az első kettőnek a piaci fogadtatását. További tervek: egy összegyűjtött verseskötet, illetve fordítások román és német nyelvre" - részletezte a Bookart Kiadó vezetője. A portál kérdésére cáfolta, hogy az Alutus nyomda vagy a Bookart kapott volna támogatásokat a Communitastól vagy más RMDSZalapítványoktól. A Transindexnek Markó Béla is nyilatkozott az ügyben. "Politikai lejáratásom történjen politizálásom miatt, ne író i pályám felhasználásával - kommentálta a Krónikában megjelent írást Markó Béla, aki hozzátette: - Egyre többet tudunk, arról hogy ’89 előtt kik és miért jelentgettek fel, de érdemes feltenni a kérdést, hogy áll a helyzet ’89 után." ______________________ ______________________________________ A Krónika napilap egyébként az ÚMSZ és a Román Posta között létrejött reklámszerződésekkel kapcsolatban is a Korrupcióellenes Ügyészségnél kutakodott afelől, hogy szándékozike eljárást indítani a DNA. Amint a Transin dex is tudni véli: összefüggés van a Markóféle jogdíjügy tematizálása és aközött, hogy a közelmúltban a Krónika legfontosabb piaci konkurenséről, az Új Magyar Szó országos napilapról cikkezett. Az mindenesetre tény, hogy mindkét cikknek Gazda Árpád a sze rzője, aki nem más, mint az RMDSZ ellenében politizáló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyik vezetőjének, Gazda Zoltánnak a testvére. Információink szerint egyébként a DNAnál maga Gazda Árpád tette meg a feljelentést, amelynek alapján a korrupcióellenes ü gyészség vizsgálódni kezdett a Markóügyben. A könyvkiadói szerződés nyilvánosságra kerülése után a feljelentés alaptalannak bizonyult. vissza Berekesztett nemzetpolitika Magyar Nemzet 2006. november 28. Szerző: Szabó Tib or 3 Véget ért egy különleges kísérlet a magyar közigazgatásban. A történet a rendszerváltást megelőző években kezdődött, amikor néhány reformszocialista, nemzeti gyökereiből kiindulva, szembefordult a proletár internacionalizmus eszméivel, és ki merte mo ndani, hogy léteznek a határon túl is magyarok, sőt tenni is kellene az érdekükben. Így alakult meg a Miniszterelnöki Hivatalon belül a Határon Túli Magyarak Titkársága, amely később önálló közigazgatási szervvé, a Határon Túli Magyarok Hivatalává (HTMH) n őtte ki magát. Az igazi, gyökeres fordulatot a nemzetpolitikában Antall József miniszterelnök eszmeisége jelentette, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekintette magát. A közigazgatás ugyanakkor az ő idejében is magában hordozta azt a fő ellentmondást, amellyel a HTMH létének másfél évtizede alatt folyamatosan küzdött: hogyan lehet az államigazgatásban megjeleníteni több millió magyar érdekét úgy, hogy ők nem állampolgárai a jelenlegi magyar államnak. A kiindulópontot az alkotmány adhat ná meg, amely azonban csak az állam felelősségérzetét fogalmazza meg a határon túli magyarság irányában. Elgondolkodtató, hogy a rendszerváltás politikai erői még a felelősség vállalását 3 a szerző a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke
