Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-28
13 Kizárták a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetem oktatói testületéből Hantz Pétert és Kovács Lehelt, mert a két tanár magyar nyelvű feliratokat helyezett el az épületben. Az egyetem vezetőségének hivatalos indoklása szerint Hantz Péter és Kovács Lehel – akik egyben az egyetem magyar részlegének önállósodásáért küzdő Bolyai kezdemén yező bizottság alelnökei – hazugságokat terjesztettek az intézményről, etnikumközi feszültséget gerjesztettek, rágalmazták a tanárokat, és rongálták az egyetem javait. Kizárásukat az egyetem szenátusa szavazta meg, belső források szerint a magyar tanárok z öme is egyetértett a büntetéssel. A két fiatal oktató a napokban szögezte ki az egyes termek, irodák magyar megnevezését az intézményben, a táblákat azonban a biztonsági őrök – miután elhelyezésüket nem sikerült megakadályozniuk – nyomban eltávolították, összetörték. Az egyetem vezetősége akkor a rendőrségnél emelt panaszt az intézményen belüli rendbontás miatt. Most fegyelmi bizottság vizsgálja az ügyet, és az eljárás eredménye alapján az egyetem rektora hozza meg a végső döntést a két oktató kizárásáról . A tanárok azzal indokolták tettüket, hogy meg akarták valósítani a vezetőség európai fórumokon is többször hangoztatott állítását, mely szerint az egyetemen már régen léteznek magyar feliratok. Hantz Péter és Kovács Lehel elmondta, hogy a döntésről még nem kapott hivatalos értesítést, így óráikat is megtartották. További lépéseikről később döntenek, valószínűleg az Európai Parlamenthez és az Európai Rektori Konferenciához fordulnak majd. vissza Darázsfészekbe nyúlt Orban Magyar Hírlap • 2006.11.28. A kisebbségek nyelvhasználatának tiszteletben tartását ígérte az EPben Leonard Orban - A meghallgatáson részt vett Hegyi Gyula is – Nem túl gyenge poszt ez ekkora ország nak? – De igen. Ez nem Orban hibája, ő nem is erre a posztra lenne a legalkalmasabb. Képzettsége szerint mérnök, de ő volt Románia főtárgyalója a csatlakozási tárgyalásokon. Semmilyen gyakorlata nincs azonban nyelvügyi kérdésekben. Amikor bizalmat szavazunk nek i, az nem e posztra való felkészültségének szól. – Kinek a hibája, hogy Bukarest kénytelen ezzel a poszttal beérni? – Elsősorban a román vezetésé. Először alkalmatlan jelöltet állítottak, majd belpolitikai vita tárgyává tették a jelölést. De hibázott J osé Manuel Barroso is, mert nem tartotta fontosnak, hogy komolyabb feladatot keressen a román biztosnak. – A meghallgatás alapján a jelöltnek mégis sikerült darázsfészekbe nyúlnia… – Igen, a meghallgatáson valóban éles vita alakult ki. Románia és Bulgá ria csatlakozásával 23ra nő a hivatalos nyelvek száma, a 24. pedig a gael. Miközben Orbant egyesek arról kérdezték, hogy mit fog tenni olyan nyelvek hivatalossá tételéért, mint a katalán, a török vagy az orosz, amelyeket többen beszélnek az EUban, mint p éldául a máltait, mások azt sürgették, hogy vessen véget az újabb nyelvek befogadásának. – Ön úgy nyilatkozott, hogy kérdéseire kitérő válaszokat kapott. Mivel volt elégedetlen? – Egyrészt a román helyzetre vonatkozó kérdéseket arra hivatkozva hárított a el, hogy ő az uniót fogja képviselni, a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása pedig alapvetően a nemzetállamok feladata. Ő a meglevő uniós szabályozások betartását fogja számon kérni. Ebből kevés van, másrészt elvártam volna tőle, hogy konkrétumokat mond jon arról, milyen eszközökkel és milyen ajánlásokat akar végrehajtatni.
