Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
20 Átalakítások: a parlamenti helyett elég lehet a kormánydöntés - A teljes kormányigazgatási rendszert átszabná a törvényjavaslat Magyar H írlap 2006. november 25. Szerző: Németh Era Biankó felhatalmazást adna a mindenkori kormánynak a közigazgatás átalakítására egy parlament előtt lévő törvényjavaslat. Az ellenzék szerint ezt most többek között a leépítések álcázására használják. A tel jes kormányigazgatási rendszert átszabná az a törvényjavaslat, amelyik nagyjából háromszáz jogszabály módosítását tartalmazza. Pontosabban a parlamentben a héten tárgyalt előterjesztés biankó felhatalmazást ad a mindenkori kormánynak ahhoz, hogy könnyedén elképzelése szerint alakítsa át a közigazgatás rendszerét, akár minden parlamenti ciklusban teljesen átszabhatja. Mivel a végrehajtói feladatokért a kormány viseli a politikai felelősséget, az alkotmány és egyéb törvények alapján eddig is megillette az á talakítás joga. A korlátozást az jelentette, hogy a kormányzati hatóságok, hivatalok és szervek felügyeletéről, munkájáról számos esetben törvény rendelkezett. Elkerülendő, hogy minden választás után az Országgyűlés hónapokig ezeknek a törvényeknek a módos ításával foglalkozzon, született az a javaslat, hogy ezentúl a kormány rendeletileg határozhassa meg ennek a körnek a tevékenységét, szervezeti felépítését. Csakhogy ez a javaslat jelentősen átszabja az államigazgatást, anélkül hogy arról a parlament érd emben tárgyalt volna. Ezért fennáll a veszélye, hogy a következő ciklusban, ha más kormány kerül hatalomra, az újból átírja a rendszert. Ellenzéki oldalon nem vonták kétségbe, hogy a kormánynak joga van az átszervezésre. A törvényjavaslatból azonban nem derül ki, merre haladna az államreform. Az ellenzéknek így lehetősége sincs beleszólni a nagy jelentőségű változás irányába. Ezen túl pedig – mondta lapunknak a fideszes Répássy Róbert – úgy látják, hogy a kormány a felhatalmazást felhasználva hajtja majd végre a közigazgatásban elhatározott több mint tízezres leépítést. A szocialista Wiener György a közigazgatási reform fontos lépésének tekinti a javaslatot. A képviselő szerint a leépítések e nélkül is megtörténnek. Úgy vélte, az átalakítás után takaréko sabb, ésszerűbb államigazgatás jöhet létre. Példaként a közigazgatási hivatalokat hozta fel, amelyekből a tervek szerint a jelenlegi 19 megyei és egy fővárosi helyett hét regionális lesz. Számos hatóság és hivatal összevonásáról is szó van, jövő januártól például az APEHbe olvadnának az illetékhivatalok és a szerencsejátékfelügyelet. Kormányhivatal egyébként négy lenne, csak ezekről rendelkezne törvény: a statisztikai, az energetikai hivatalok, a pénzügyi felügyelet és a hírközlési hatóság. Az összes többi kormányzati szervezetet ágazati besorolásban vezetné egy központi hivatal, amelynek lennének regionális, avagy megyei és kistérségi kirendeltségei. Ezek működéséről rendeletben dönthetne a kormány. Azt, hogy egyes területek milyen felügyelet alá kerü lnek, egyelőre homály fedi. Font Sándor fideszes képviselő például úgy értesült, hogy az országos mezőgazdasági hivatal alá sorolnák a földművelési minisztérium 12 országos hatáskörű háttérintézményét. Elnöke államtitkári, alelnökei szakállamtitkári rang ot kapnának, a megyei hivatalok élére főigazgatók, igazgatók kerülnének, annyian, ahányan a megszüntetett szervezetek élén dolgoztak. Szerinte így nem spórolnak, hanem az állásokba egyeztetés nélkül benyomják a bukott kormánypárti politikusokat. vissza
