Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-24
23 véleménye azért különösen fontos, mert Románia csatlakozása után kizárólag ez a parlamenti bizottság foglalkozhatk az ország kisebbségi, igazságszolgáltatási, emberjogi kérdéseivel. Gál Kinga, a vélemény jelentéstevője az anyagban kitért az Európai B izottság őszi jelentésében felvetett bel- és igazságügyi kérdésekre, ugyanakkor részletesen taglalta a gyermekek és a kisebbségek helyzetét. A megszavazott jelentés hivatkozást tartalmaz – hatékony lépéseket sürgetve – az egyházi és közösségi ingatlan viss zaadásokkal kapcsolatban. Az elhagyott gyermekek védelmében további intézkedéseket sürget az állásfoglalás és ugyancsak megoldásra váró feladatként határozza meg a romákat ért mindennapos diszkrimináció elleni fellépést. A magyar kisebbség külön paragrafu sban, kiemelten szerepel a jelentésben: „a magyar kisebbség tekintetében – amint azt az Európai Parlament korábbi állásfoglalásaiban szerepel – további intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy ezen kisebbség védelmet élvezzen a szubszid iaritás és a kulturális és adminisztratív önrendelkezés elveinek megfelelően (...); a román hatóságoknak a szükséges pénzügyi eszközök biztosításával maradéktalanul támogatniuk kell a magyar kisebbség felsőfokú oktatását" Ezek a felvetések váltották ki a legnagyobb vitát a román megfigyelők részéről, akik mindent megtettek ezen paragrafusok kiiktatásáért. Végül a frakciók közötti kompromisszumos megoldásként a romániai magyarság vonatkozásában szerepel a szövegben a kisebbségi törvény mielőbbi, az európai normáknak megfelelő, és a kisebbség számára elfogadható formában történő elfogadása. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja az Európai Bizottságot, hogy a csatlakozásig és azt követően szorosan kövesse nyomon Románia kisebbségvédelmi téren tett vállalásainak alkalmazását. Ezt követően az Európai Parlament Külügyi Bizottsága fogadta el a Románia csatlakozása előtti utolsó, Pierre Moscovici által előadott jelentését. Az eredetileg csak említés szintjén szereplő roma és magyar kisebbs égek kérdése a a magyar képviselőktől érkezett számos módosító indítványoknak köszönhetően, részletesebben és árnyaltabba jelenik meg az elfogadott dokumentumban. Gál Kinga képviselő asszony 13 módosító javaslatot nyújtott be más magyar és külföldi kollégá kkal együtt. A Moscovici jelentés, általánosabban fogalmaz mint az Állampolgári Jogi, Bel és Igazságügyi Bizottság állásfoglalása. A jelentés ennek ellenére - a kompromisszumos módosító indítványoknak köszönhetően - kitér a magyar kisebbség ingatlan vissza juttatással és az oktatással kapcsolatos problémáira, valamint a kisebbségi törvény elfogadásának fontosságára, a szubszidiaritás elvének és kulturális önkormányzatiság elvének betartására. Felhívja a román hatóságokat, hogy vegyék figyelembe a magyar közö sség elvárásait. Így a Moscovici jelentés és a Gál Kinga által jegyzett, a Bel és Igazságügyi Bizottság által elfogadott állásfoglalás jó alapot ad arra, hogy a csatlakozást követően is számonkérhetők legyenek – a reformok mellett – , gyermekvédelmi és a kisebbségi elváráso k is. A Külügyi Bizottság jelentése, illetve Az Állampolgári Jogi, Bel és Igazságügyi Bizottság véleménye november 2930án kerül a plenáris ülés elé végső szavazásra. vissza Néma székelynek Brüsszel sem érti a szavát Er dély.ma [ 20061123 - 10:23:26 ] Forrás: Zsidó Ferenc, Polgári Élet Gál Kinga fideszes (néppárti) Európai Parlamenti képviselő meghívására egy csoport erdélyi sajtós – köztük jómagam – meghívást kapott Brüsszelbe, hogy ismerkedjen meg az EU intézményeive l, az ott lévők munkájával. A cél tehát az volt, hogy tiszta vizet öntsünk a gordiuszi kártyákba – ezzel a szándékos képzavarral azt próbálom érzékeltetni, hogy a rendszer bonyolult, bürokratikus, bizony nem könnyű kiismerni az Európai Bizottság, az Európa i Tanács és az Európai Parlament által játszott sokfélidős játék szabályait. Annyit mindenesetre sikerült megérteni, hogy az erdélyi magyarság autonómiának vonata nem vár, s arról, hogy a kisebbségek ügye jószerével nem is került napirendre a csatlakozási tárgyalások folyamán, az RMDSZ delegáltjai tehetnek, akik a román kormánytól zabolázottan egyszerűen fel sem vetették a témát.
