Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-23
30 Ezután arra hívtuk fel a politikus figyelmét, hogy a romániai sajtóban kinevezésük óta gyakorlatilag nem jelentek meg róluk hírek, sajtótájékoztatót nem t artottak. Szabó válasza szerint valószínűleg nem vigyáztak arra, hogy "azonnal adjunk ki minden elszólásról is valamit". Vagyis "azok, akik itt az Európai Parlamentben esetleg megtehették volna, azok talán gondosan elhallgatták. Nincsen semmi gond" – üti v issza a labdát a másik térfélre a politikus. Gál Kinga RMDSZes EPmegfigyelőket bíráló kijelentése kapcsán azonban a Krónika egy konkrét esetet is felidéz. A Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel tavaly szeptember vég én tartott Brüsszelben mintegy 30 EPképviselő, illetve asszisztenseik előtt előadást az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Megállapításaik erejét azonban nagyban csökkentette, hogy az RMDSZ egyik jelen lévő brüsszeli megfigyelője hozzászólásában kij elentette, az előadók nem legitim szószólói az erdélyi magyarságnak. A megfigyelő a romániai magyar felsőoktatás ügye iránt érdeklődő képviselők jelenlétében kijelentette, csak a több százezer szavazatot begyűjtő RMDSZ szólhat hitelesen a közösség nevében. A Krónika megbízható forrásból úgy értesült: Szabó Károly szenátorról van szó. Értesülésüket Hantz Péter is megerősítette, amikor azonban a lap újságírója Szabó Károlyt is megkérdezte, a szenátor kijelentette: „ha ön így gondolja, akár be is fejezhetjük a beszélgetést”. Megjegyezte, nem felel meg a valóságnak az értesülés, de nem válaszolt arra a kérdésre, hogy pontosan mit is mondott azon a megbeszélésen. „Vegye úgy, hogy nem talált meg” – jelentette ki Szabó Károly, majd letette a telefonkagylót. A kibicszerepet "elég nehéz elviselni", vallja be a szenátor, "nem jól néz ki, hogy nem ír rólam az újság. Ha odahaza vagyok, és csinálok valamit, inkább a figyelem középpontjába kerülök. De nem lesz másképpen a képviselőkkel sem. Az EP nem mondom, hogy holtvágány vagy száműzetés. Nem én találtam ki a következő mondatot, de magaménak vallom: akitől a pártok meg akarnak szabadulni, elküldik Brüsszelbe", panaszolja Szabó, aki még gondolkozik azon, jelöl tessee magát tavasszal teljes értékű euroképviselőnek. "Persze ehhez a szervezet [a jelöltlistát az RMDSZ állítja össze – a szerk.] is meg kell legyen győződve arról, hogy megbízhate az illetőben, mert innen aztán nem lehet kilépni", mondja interjúalany unk, aki "otthon érzi magát játékosnak". Brüsszelben azért nincs olyan fizetett lobbiszervezet, mely a romániai magyarok kérdéseit képviselné, mert "az erdélyi politikai élet megosztott", mondja Szabó, aki szerint "nem kell eltúlozni a lobbi jelentőségét és az ebben rejlő lehetőségeket. Lobbiznak sokan az EUba soha be nem jutó országokból..." – lebegteti sokat sejtetően a mondatot a politikus. Szerettük volna beszámolót kérni Kelemen Atilla és KónyaHamar Sándor képviselőktől is, de Kelemen tegnapi nyi latkozatát ajánlotta figyelmünkbe. KónyaHamar kedden és szerdán telefonon elérhetetlennek bizonyult.) Részlet a Románia csatlakozásáról szóló véleménytervezetből Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint i lletékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: - felhívja a román kormányt, hogy tegyen további lépéseket a kisebbségi közösségek védelme terén, mivel a Bizottság 2006. szeptemberi átfogó ellenőrző jelentése szerint ezena területen csak korlátozott előrelépés tapasztalható és mivel a végrehajtás nem maradéktalanul kielégítő, és nyíltan megemlíti, hogy a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (a jövőbeli Alapvető Jogok Ügynöksége) e nnek érdekében szorosan kövesse nyomon a helyzetet; – a jelenleg a román parlament előtt lévő, a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet olyan formában kell elfogadni, hogy az elfogadható legyen a kisebbségi közösségek számára; – a roma kisebbsé g tekintetében további erőfeszítésekre van szükség életkörülményeik javítása, kilakoltatás esetén történő elhelyezésük, valamint a munkahelyek és megfelelő források biztosítása érdekében különösen helyi szinten; a romákkal szembeni rasszizmus esetében mind en szinten a zéró tolerancia elvét kell alkalmazni, és további lépésekre van szükség, mivel továbbra is jellemző a romák elleni intézményes erőszak és az őket érő zaklatások, például rendőri razziák formájában; további erőfeszítésekre van szükség az egészs égügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében;
