Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-22
15 Dan Lazărral, a Bihar Megyei Határrendészet szóvivőjével sétálunk a borsi átkelőn él. Autósorok között evickélnünk nem kell, alig érkezik egyegy jármű az öthat évvel ezelőtt felújított ellenőrzőponthoz. Ugyanekkor készült az irodáknak helyt adó épület is, melynek szerepe január elsejétől szintén megszűnik vagy átalakul. Hogy mivé, azt egyelőre még nem tudni, ahogy azt sem, megmarade az egykori román ellenőrzőpontot idéző építmény. "A határellenőrzés ugyanis a túloldalon lesz, a magyar részen" - mondja Lazăr. A mostani "senkiföldjén" innen tehát ezentúl nem ellenőriznek, és az embernek mármár olyan érzése támad, hogy Románia "kiszélesedett" néhány száz méterrel. A határőrök által "felügyelő urazott" szóvivő (Lazăr korábban töltötte be ezt a tisztséget) ugyanakkor szintén nem tudja, hogyan fog történni a személyi igazolvány felmutatásáv al történő határátlépés, szerinte ugyanis a mostani okmányok biztonsági szempontból nem felelnek meg ennek a célnak. Állás nélkül maradnak a határőrök? A határnál viszont még az sem világos, mi lesz a sorsa az átlépőknél szolgálatot teljesítő mintegy ez er határrendőrnek. Mivel erre vonatkozó kormánystratégia szintén nem született, az érintettek csak találgatnak, olyan szóbeszédeket továbbítva, miszerint a nyugati és déli határon dolgozókat áthelyezik a keleti és északi országrészre, megerősítve ott a véd elmet. "Ez nem jó megoldás, hogy átköltöztessék őket. Az érintettek zöme 45 és 55 év közötti, nekik már nehéz új helyre költözniük vagy új munkahelyet keresniük" - véli Florin Savenco, az Unirea vámszakszervezet elnöke. Szerinte az lenne a megoldás, ha sza kképesítésük szerint ugyancsak a közalkalmazotti tisztségben osztanák újra az állásokat. Ugyanerről a megoldásról hallott a borsi határátkelő egyik szolgálatot teljesítő rendőre is: "Én úgy tudom, több vizsgát kell majd letennünk, és az eredmények alapján kapunk új tisztséget" - árulta el lapunknak a név nélkül nyilatkozó rendőr. Magyarország például időben gondoskodott az EUcsatlakozás során munkahely nélkül maradt mintegy négyezer határőrről. A változásokat hozó új évre, pontosabban az azt megelőző szil veszter estére egyelőre csak úgy gondolnak a borsi határnál, mint egy közös ünneplésre. Eddig két szilvesztert tartottak, egyet a román, egyet pedig a magyar oldalon - a másik ország határőrei átmentek koccintani kollégáikhoz. December utolsó napján viszon t már csak egy pezsgőre lesz szükség. __________________________________________________ Jóval könnyebb határátlépési feltételek. A belügyi tárca november folyamán tájékoztató anyagot tett közzé az EUba történő utazás feltételeiről. Az interneten is megt ekinthető dokumentum leszögezi, az uniós csatlakozás egyik legfontosabb hozadéka a román állampolgárok számára az lesz, hogy személyivel is utazhatnak majd az EU tagállamaiba. A tájékoztató azonban zárójeles megjegyzésként hozzáfűzi: ez a lehetőség egyelőr e csak elvi szinten létezik a hazai polgárok számára. Az uniós csatlakozás ennek ellenére más jelentős könnyítéseket ígér. Januártól ugyanis nem kell többé pénzösszeget felmutatni a magyar határon, és a Magyarországra beutazóknak nem kell rendelkezniük sem milyen, az úti céljaikat igazoló irattal. Nem lesz szükség ezentúl vízumokra sem, abban az esetben, ha a román állampolgár nem tartózkodik három hónapnál hosszabb ideig az adott uniós országban. Gyorsabb lesz ezentúl a határátkelést azáltal is, hogy egysze ri ellenőrzést végeznek majd: a két ország határőreiből álló közös csoport egyszer vizsgálja meg az útlevelet. vissza „Hiányos” demokrácia - Rossz bizonyítványt kapnak a magyarországi közállapotok az EIUtól Világgazdaság 20061122 A magyar demokrácia minősége a botswanaival van egy színvonalon – többek között ez olvasható ki az Economist Intelligence Unit demokráciaindexéből. A hatvan mutatószám összeállításával készült index alapján a magyarországi közállapotok éppúgy a „hiányos demokrácia” kategóriájába sorolhatók, mint a botswanai, ciprusi vagy a hazánknál némileg kedvezőbb megítélés alá eső indiai, tajvani, délafrikai berendezkedés. Az index öt kategóriába sorolva elemzi a demokratikus vagy éppen antidemokratikus tár sadalmi jelenségeket 167 országban: a választási folyamatok és a pluralizmus, a polgári szabadságjogok, a kormányzás működése, a polgároknak a politikai életben való részvétele, illetve a politikai kultúra szempontjából. Az eredmény: az 1989 óta eltelt bő másfél évtized nagy demokratikus előretörése dacára csak 28 ország nevezhető a világon teljes demokráciának, s ezekben a világ népességének csupán 13 százaléka él. A legjobb kategóriába főleg fejlett ipari országok kerültek, de idesorolták Csehországot és Szlovéniát, továbbá Costa Ricát és Uruguayt is. A demokrácia terjesztésének célját leginkább hadizászlajára tűző Egyesült Államok és NagyBritannia sem került be a 15 legdemokratikusabb ország közé, az USA főleg a polgári szabadságjogok elmúlt években (ter rorellenes jelszóval) végbement erőteljes korlátozása miatt, NagyBritannia pedig elsősorban az alacsony politikai részvétel okán.
